Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
Hileljogi Döntvénytár. 97 nyereségrészesedés megfizetésére annak ellenére, miszerint nem vilás, hogy a felperes az alkalmi egyesülésnek tekintendő társulásnak ezen első — a részvénytársaság megalakulása előtti — szakában, de azután sem, az őt is aránylagosan terhelő biztosítékszerzési kötelezettséghez és utazási költségekhez semmi tekintetben és semmivel hozzá nem járult. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a felülvizsgálati kérelemmel élő harmadrendű alperes — miként már fentebb is kiemeltetett — maga adta elő eskü alatti kihallgatása során azt, hogy a kezeihez befolyt szóbanlevő 75.000,000 K összeg tiszta nyereséget képezett; ebből az összegből tehát a felperes terhére e címeken való levonáshoz vagy beszámításhoz az alpereseknek joguk nem lehet. Nem sérti tehát az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a leszállított és összege szerint külön nem is kifogásolt nyereségrészesedési tőkét a felperesnek megítélte az egyetemlegesen kötelezett alperesekkel szemben, és ezt az összeget az esedékesség időpontjától 1923 november hó 26-tól kezdve valorizálta. A valorizáció mérvét illetően azonban a kir. Kúria a fennforgó esetben nem találta a teljes mértékben való, hanem csakis az 50% erejéig való valorizációt indokoltnak, mert a perben semmi adat abban a tekintetben fel nem merült, amelynek alapján az volna megállapítható, hogy a felperes abban az esetben, ha megítélt követelését esedékessége idején, késedelem nélkül megkapta volna, úgy azt az elértéktelenedéstől teljes mértékben megmenthette volna. Ennyiben tehát az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a fellebbezési bíróság ítélete a rendelkező rész értelmében megváltoztatandó volt. Vétel: a vevő elmaradt haszna 71. csak úgy követelhető általa, ha bizonyítja, hogy az ügylet tárgyát tevő árut másutt nem bírta beszerezni. (Kúria /J926 -ün 8 p m 2093/1926> sz ) Indokok : Az irányadó tényállás szerint felperes 1924 május hó 4. napján 500 Hl 11 fokos, általa megtekintett zöldfehér lievescsányi bort vett alperestől literenként 3800 K-ás vételárért és felperes a megvett bort a vételárfizetésre tekintet nélkül volt jogosult akár azonnal is elszállítani. Nem vitás az sem, hogy alperes az 1924 május hó 5. és 6. napjain felperes által a kötlevél értelmében (izélett összesen 50 millió koronányi vételárat fel nem vette és ezt azzal indokolta, hogy az általa eladott bor vita tárgyává vált s egy napi haladékot kért; május hó 7-én pedig — midőn felperes a D) alatti levele szerint az egész bormennyiségnek május hó 12. napjáig való rendelkezésére bocsátását kérte — a felperes kereseti előadása szerint alperes oly kifogást hozóit fel, hogy nincs módjában teljesíteni. Hiteljogi Döntvénytár. XIX. 7
