Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hileljogi Döntvénytár. 85 ben megkapja s felette rendelkezhessen, ellenesetben azonban az egyesség hatályát veszti s ennek folyományaként felperes visszatérhet eredeti követelésének alperessel szemben való érvényesítéséhez. Nem vitás, hogy alperes a fent megjelölt magyar korona összeget már 1924 február hó 14. napján kívánta lefizetni, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank azonban azt — a felperesi mint külföldi cég részére szóló fizetést a 6700/1922. M. E. számú rendelet szerint szükséges Devizaközponti engedély hiányában — át nem vette, hanem csak — mint fentebb ismertetett — 1924 február hó 28. napján azután, hogy alperes a szükséges engedélyt megszerezte. Alperesnek az a felülvizsgálati panasza s érvelése, hogy felperes jelölvén meg a fizetési helyet, felperesnek állott kötelességében a Devizaközpont engedélyének a megszerzése — helytálló alappal már azért sem bir, mert az anyagi jog szabályai szerint az adós pénztartozását rendszerint akként tartozik fizetni, hogy a hitelező a fizetett összeggel szabadon rendelkezhessen, de azért sem, mert abból kifolyólag, hogy alperes a fizetésnek a felperes által megjelölt Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál külföldi koronákban leendő teljesítését elvállalta és tudta, hogy felperes külföldi cég; továbbá, mert mint kereskedőnek tudnia kellett azt is, hogy az akkor fennállott szabályok szerint magyarországi banknál fizetést külföldi honos vagy cég részére, ennek javára még külföldi bank számlájára úgynevezett külföldi koronákban is csak akkor teljesíthet, ha arra a Devizaközpont engedélyt ad, ennélfogva az alperes által vállalt fizetési kötelezettség, azt a kötelezettségvállalást is magában foglalja, hogy az alperes a felperes részére a nevezett banknál való fizetéshez a Devizaközpont engedélyét megszerzi. Ezért alperesnek az 1924 február hó 14-iki fizetési kísérlete, amelynek sikertelenségéről az alperesnek előre is tudnia kellett, olybá tekintendő, mintha az meg sem történt volna; ebből még az következik, hogy alperes az egyességi fizetést a megállapított határidőn belül elmulasztotta. Szolgálati szerződés. 62. Az 19U. XVII. tc. (vasúti szolgálati rendtartás) 53. §-a értelmében szolgálatképtelenség miatt történt felmondás esetében a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a szolgálatképtelenség esete fennforog-e s az erre nézve a munkaadó vasút orvosai által