Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. előterjesztett véleményt mérlegelheti, új bizonyítást is rendelhet el s megállapíthatja az alkalmazott munkaképességét. (Kúria 1926 jún. 2. P. II. 7033/1925. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelníe folytán a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja, kimondja, hogy a felperes szolgálati viszonyának a megszüntetése szabályellenesen történt, ebből folyólag alperes felperesnek kártérítéssel tartozik; a kártérítés mennyiségének megállapítása céljából a fellebbezési bíróságot tárgyalásra utasítja. Indokok: Úgy az 4914:XVII. tc. 53. §-a, mint a szolgálati szabályzat 72. §-a értelmében az állandó alkalmazottnak a szolgálatot megállapított szolgálatképtelensége esetén fel lehet mondani. Ha az alkalmazott azon az alapon, hogy a felmondás szabályellenesen történt, magánjogi igényeit a törvény rendes útján érvényesíti (1914: XVII. tcikk 55. §.), a bíróság nemcsak a felmondásra előírt alakszerűségek betartását, hanem azt is vizsgálat tárgyává teheti, hogy a szolgálatképtelenség esete fennforog-e, vagy nem, tehát a munkaadó orvosai által erre vonatkozólag előterjesztett véleményt, mint bizonyítékot mérlegelés tárgyává teheti. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt, amikor annak megállapítása céljából, hogy felperes a vasúti szolgálatra és az addigi beosztásával járó munkateljesítésére alkalmas-e, vagy nem, az alperes által 2. •/. a. bemulatott orvosi látlelet és vélemény mellett a törvényszéki orvos vizsgálatát és véleményét is figyelembe véve, felperesnek az elbocsátás idején volt szolgálatképességét és ebből folyóan a felmondás szabályellenes voltát megállapította. A bíróság azonban a szolgálati viszonyt — még ha az a munkaadó által szabályellenesen volt is megszüntetve — nem mondhatja ki fennállónak és a mnnkaadót nem kötelezheti arra, hogy elbocsátott alkalmazottját szolgálatába újból felvegye, hanem a szabályellenesen elbocsátott alkalmazott emiatt kártérítést követelhet. A felperes keresete a szolgálati viszony fennállásának megállapítására és illetményeinek megítélésére irányul ugyan, de a szenvedett kár maximuma az illetmények összegének felelvén meg, a kereseti kérelemben a kártérítésre irányuló kérelem bennfoglaltnak veendő. A törvényes ok nélkül elbocsátott alkalmazott azonban a felmondási időn túl szolgálati illetményeit kártérítés fejében csak akkor követelheti, ha károsodását nem volt módjában elhárítani