Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

66 Hiteljogi Döntvénytár. minőségével kapcsolatos értékkülönbség, sem a fedezeti vétel elkésettségéből előállott és kellő gondosság melleit elhárítható gazdasági kár megtérítését nem követelheti. A kir. Kúriának a kártérítési kötelezettséget megállapító ítélete kihirdetésekor az alperesnek fel kellett ismernie, hogy a KT. 356. §. 2. pontja szerinti árkülönbözetet meg kell térítenie s a piaci árakat, mint szakmabeli cégnek tudnia kellett, kötelezettségének tehát már ekkor eleget tenni tartozott volna. Alaptalan ennélfogva az 1920 január 22-iki értékben történt valorizálás elleni alperesi panasz — mivel azonban a tőke valorizálása a felperest csak a korona értékcsökkenéseért, de nem egyúttal a tőke használatának elvonásáért is kárpótolja — a felperes felülvizsgálati zárkérelme értelmében az alperest a pénzértékcsökkenésből előálló különbözet megtérítésére a kamat után is kötelezni kellett. Vétel 61. A vevő a vétel tárgyának fedezeti vétel útján való megszerzésére csak az előre fizetett vételár visszaszolgáltatása esetében köteles. (Kúria 1925 márc. 10. P. VII. 4767/1924. sz.) indokok : A fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg azt a tényt, hogy a harmadrendű alperes 1922 november hó 8. napján tartott megbeszélés alkalmával a felperes megbizottamak kijelentette azt, hogy, amennyiben az elsőrendű alperes cég az általa felperesnek eladott prágai kifizetés átutalásának megtörténtét 1922. év végéig igazolni nem tudja, az elsőrendű alperes cég ezen kötelezettsége tekintetében a felperessel szemben a kezességet elvállalja. Minthogy pedig a kereseti követelés alapjául szolgáló, a tőzsdei szokásokra hivatkozással kötött ügylet az irányadó tényállás szerint 1921 márc. hó 13. napján jött létre s így erre az 1897. évi értéküzleti szokások rendelkezései irányadók, ezek a szokások pedig kifejezetten megengedik a teljesítés követelhetését s ehhez csupán a 26. §-ban említett s a jelen esetben a valódiságára nem vitás E. • . alatti levéllel tényleg meg is történi óvás felvételét kívánják meg és ennek az igénynek érvényesítését záros határidőre nem korlátozzák: a fellebbezési bíróság alpereseknek a teljesítésre kötelezésével jogszabályt nem sértett. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a szerződéshez hű fél is tartozik ugyan, amennyiben ezt az eset körülményei megengedik, a szerződésszegő felet a nagyobb károsodástól megóvni, azonban mégis alaptalan alpereseknek az a kifogása, hogy a felperes a kereselileg követelt külföldi kifizetésre vonatkozó fedezeti vétel elmulasztásával megsértette kárelhárítási, ille-