Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hileijogi Döntvénytár. S9 í. (Budapesti kir. ítélőtábla 6. P. 4481 1925. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla mint felfolyamodási bíróság: Az elsőbíróság végzésének felfolyamodással megtámadott azon részét, mellyel az 1924 december hó 30. napján tarlóit közgyűlésen a M—i bank részvénytársaság céggel való egyesülés tekintetében hozott határozatokat hivatalból megsemmisítette, helybenhagyja, a végzés egyéb rendelkezését nem érinti. Indokok: Az elsőbírósági végzésnek megtámadott részét a kir. törvényszék 1925 március 12-én Cg 332 91/1925. sz. végzésében foglalt indokokból, szintén mellőzve az egyéb indokokat, azért hagyta helyben, mert a közgyűlés a KT. 161. §-ában foglalt rendelkezést sértette meg azáltal, hogy a fúzió keresztülvitele végett a beolvadó részvénytársaság részvényeinek saját részvényekkel való kicserélését határozla el, és pedig miként a felfolyamodásban a folyamodó cég előadja, a kicseréléshez szükséges saját részvényeseit a M—i bank részvényeséi részére megszerezte. Ez a közgyűlési határozat a KT. 161. §-ának azon rendelkezését, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni nem szabad, sérti azért, mert annak helyes értelme szerint közömbös az, hogy a részvénytársaság mi célból szerzi meg a saját részvényeit. A tiltó rendelkezés alól a törvény egyedül abban az esetben tesz kivételi, ha a részvényszerző és tőkeleszállítás céljából történik. II. (Budapesti kir. ítélőtábla 6. V. 684/1925. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A KT. 179. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a jogszabály, amely szerint a tervezetből átvett alapszabályi intézkedések közgyűlési határozattal sem változtathatók meg, az eset lényegi azonosságánál fogva alkalmazandó akkor is, ha valamely részvénylársaság egyesülés folytán a beleolvadó részvénytársaság üzletét kívánja folytatni és e végből saját alapszabályainak a vállalat tárgyát az alapítási tervezetnek megfelelően meghatározó része kiegészítésére szorul. Ehez képest az adott esetben a részvényjogi gyakorlatban kifejlődött jogi álláspont figyelembe vételével azt kellett vizsgálni, hogy a felfolyamodó részvénytársaságnak az az alapszabálymodósítása, amellyel üzletkörét «árúüzletek folytatására, árúk vételére és eladására, valamint árúügyletek közvetítésére)) kiterjesztette, a vállalat eddigi tárgyának — amely a bankszerű pénzintézeti üzlet-