Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hileljogi Döntvénytár. 51 folyóan felelősség nem terheli; míg ellenben, ha az átutalás lehet­séges volt, vagy ha a befizetésről kellő időben történő értesítés esetén a felperesnek módjában állott volna az őt megillető rész felett szabadon rendelkezni, az alperest ennek az összegnek idő­közben bekövetkezett elértéktelenedéséből előállott kárért felelős­séggel tartozik. Ebből a szempontból azután a szükséghez képest tisztázandó ez a kérdés is, hogy mi volt a márkának magyar koronában ki­fejezett értéke abban az időpontban, amikor a felperesnek kellő időben történt értesítése esetén a bankban levő összeg feletti rendelkezés módjában állott volna. Tiltott ügylet. 50. Ha a külföldi vevő magyar belföldről be­szerzendő árát vásárolt a belföldi eladótól, az ügy­let tiltott, ha a vevőnek a belföldről való beszerzés­hez magyar hatósági engedélye nem volt s ilyen ügylet alapján a vevő az esetben sem érvényesíthet követelést birói úton, ha követelésére az eladóval egyes­séget kötött. - ' . y (Kúria 1925 ápr. 29. P. VII. 4455/1924. sz.) Indokok: Törvényes tilalomba ütköző ügyletből származtatott követelés akkor sem érvényesíthető bírói úton, ha az egyezségbe foglaltatott. A perbeli követelésnek alapjául szolgált favételi ügylet pedig abban az esetben, ha Kassán üzleti teleppel bíró felperesnek a megvett faárúnak Felsőcsebényről — vagyis a belföldről a kül­földre (Kassára) való beszerzéséhez a m. kir. minisztérium állal kiállított, a belföldi árúforgalmat védő: 8678/1917. M. E. számú rendeletben megjelölt hatósági engedélye a favételi ügylet létesülte idején nem volt — az idézett számú tiltó rendelkezésbe ütköző volt, ebben az esetben tehát a felperes kereseti követelése egyez­ségbe történt foglalása dacára sem részesülhet bírói oltalomban. Döntő fontosságú ehhez képest a per eldöntése szempontjá­ból az, hogy: Felsőcsebény, ahonnan a szóban levő faárú a fel­peres, mint Kassán lakó vevő részére annak idején szállítandó volt volna — Magyarországnak mai területén vagy ezen kívül álló területen fekszik-e? és hogy a szóban levő adásvételi jogügylet megkötése idején volt-e a felperesnek a fa beszerzéséhez, a fent­idézett számú kormányrendeletben megjelölt hatósági engedélye? A fellebbezési' bíróság azonban téves álláspontja mellett a fenti kérdések tekintetében a tényállást meg nem állapította. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom