Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

:;-.» Hiteljogi Döntvénytár. Szolgálati szerződés (közforgalmú géperejű vasútnál szolgálati szabályzat hiányának következményei). 34. /. A szolgálati szabályzat hiánya nem befolyásolja a felek jogait és kötelezettségeit. — //. Szolgálati kötelesség megsértése, ha az egyik alkalmazott a másik alkalmazott vagyonkezelési hűtelenségét magatartásával fedezi. (Kúria 1925 márc. 17. P. II. 5587/1924. sz.) Indokok: Vitatlan tényállás, hogy alperes, aki közforgalmi géperejű vasutat tart üzemben, akinek alkalmazottjaira, tehát az 1914. évi XVII. tc. ennek 4. §-a értelmében kiterjed, elmulasztotta, hogy eme törvény 56. §-ának megfelelőleg részletes szolgálati szabályzatot készítsen. Alperesnek ez a mulasztása nem másíthatta meg az alkalmazottjainak az id. tc.-kel körülírt jogállását; mert ezeknek semmi közrehatásra nem volt az iránt módjuk, hogy alperes a kérdéses kötelezettségének miképen tesz eleget. Nem másíthatta meg a hátrányukra, mert ennek dacára is hatékonyak maradtak javukra mindazok az intézkedések, amelyeket jogállásuk biztosítására a nevezett tc. életbe léptetett, de abban az értelemben az előnyükre sem, mintha ennélfogva mentesülést nyertek volna azok alól a rendelkezések alól, amelyeket ez a törvény a szolgálatadójuk, az alperes iránti kötelességeik szempontjából viszont az ő terhükre megalkotott. A peres jogviszony tényállását ebből az anyagi jogfelfogásból véve vizsgálat alá, a fellebbezési bíróságnak felperes kereseti követelését részben érvényre juttató ítéleti rendelkezése nem tartható fenn. Ez a tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tartalommal marad ide is irányadónak, mert felperesnek eme tényállás helyessége ellen a bizonyításnak az ő felfogása szerinti eredményéből merített vitatkozási és egyéb panaszai nem felelnek meg a Pp. 534. §-ában erre vonatkozólag előírt követelményeknek. Kiindulási alap tehát: hogy felperes 1921 április havában az alperes tulajdonában levő két darab rugónak, melyeket alperes K. M. nevű alkalmazottja a teleptől jogtalan eltulajdonítás szándékával elvitt, Cs. L. kovácshoz szállításához a felügyelete alatt dolgozó munkásokból keltőt rendelkezésére adott, bár tudta, hogy alperes a nevezett kovácsnál nem dolgoztat és ennek dacára a szokatlan esetről a felsőségének jelentést nem tett és hogy alperes e miatt a felperest, aki nála 1908 óta pályafelvigyázóképen volt alkalmazásban, 1921 április 30-án a szolgálatból elbocsátotta.