Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

-26 Hiteljogi Döntvénytár. sül, egyezik a VII, tanács fentebb 23. sz. a. közölt határozatából kitetsző álláspontjával. Szolgálati szerződés: részvénytársasági igazgató rögtöni hatályú elbocsátása. 30. Az ügyvezető igazgató feljelentést tett a társaság egyik igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagja ellen sikkasztás és hűtlen kezelés, továbbá valutacsempészés miatt. A kir. Kúria kimondotta, hogy az alperes részvénytársaság életében uralomra jutott nyers többségi akarattal szemben, s amikor a társasági törzsvagyont a közgyűlés rendelkezése alól elvonni törekedtek, az .ügyvezető-igazgató saját igazolásául és eszközül a feljelentés alakját választhatta s ezért rögtöni, hatállyal nem volt elbocsátható. (Kúria 1925 febr. 5. P. II. 6046/1924. sz.) Indokok: A peres felek jogvitájára való tekintettel eldöntésre várt, hogy alperes részvénytársaság a felperes részvénytársasági ügyvezető-igazgatót 1923. évi október hó 17-én állásából rögtön való hatállyal jogosan bocsáthatta el vagy sem s megáll-e ennélfogva anyagjogilag a fellebbezési bíróság ítélete, amely a felperes felmondási illetményei megfizetésében alperes részvénytársaságot marasztalta. A kir. Kúriának jogi álláspontja az, hogy a fellebbezési bíróság az eljárási és anyagjogi jogszabályok sértése nélkül mondotta ki a felperes elbocsátását jogtalannak. Az alperes az elbocsátás jogos okául három tényre hivatkozott : i; Felperes, G. B., a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja, — a végrehajlóbizollság tagja — tehát a felperes főnöke ellen sikkasztás és hűtlen kezelés bűntette miatt alaptalannak bizonyult bűnvádi feljelentési tett; ez a ténye pedig az 1884: XVII, te. 94. §. b) pontjában jelzett elbocsátási okot állapítja meg. 2. Felperes ugyanabban a bűnvádi feljelentésében a valuta-, illetve deviza-csempészés vádját is előterjesztette, a devizarendelet 17. §-a értelmében a társaság vagyonát elkobozás veszélyének tette ki, ami által a társaság érdekeit veszélyeztető, az 1884: XVII. tc. 94. §. g) pontjába ütköző cselekményt követett el. A debreceni kir. ügyészségnek nyomozás-megszüntetési határozatából, a bűnvádi feljelentés tartalmából, az 1923. évi augusztus 18-án felvett végrehajtó-