Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. 27 liizottsági jegyzőkönyvből, az alperes részvénytársaság igazgatóságának 192:5. évi szeptember hó 1-én felvett ülési jegyzőkönyvéből, tehát okiratokon nyugvó, itt irányadó tényállás szerint G. B. a felperesi ügyvezető-igazgató által feljelentett igazgatósági tag a cseh megszállás alá került bánya berendezésének és felszerelésének egy részét a részvénytársaság igazgatóságának felhatalmazása alapján a Jugoszláv államvasutaknak Belgrádban 1.200,000 dinár vételáron eladta, a felvett vételárról Belgrádban és Zágrábban cseh koronáról szóló 330.000 cseh korona értékű csekket vásárolt. Erről az eljárásáról 1923. évi augusztus hó 18-án a végrehajtóbizottság ülésén jelentést tett s a végrehajtóbizottság a felperes tiltakozása ellenére a törzsvagyon elidegenítéséből származó ennek a bevételi összegnek a részvényesek közötti felosztását határozta el ; az alperes részvénytársaság igazgatósága 1923. évi szemptember hó 1-én kelt határozatában a felperes részvénytársaság igazgató és . . . igazgatósági tag véleményével szemben, tehát szótöbbséggel II. pont alatt a cseh-szlovák területen lévő fenti társulati vagyont a rendkívüli közgyűlésnek 1923. évi szeptember 23-ára kitűzött határnapjáig a társasághoz átutaltatni rendelte s egyúttal az összehívandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának egyik pontjául a verőcei bánya berendezése eladási árának miként való elszámolását is kijelölte ; az 1923. évi szeptember 23-án megtartott rendkívüli közgyűlés — amelynek határozatát azonban utóbb a kir. törvényszék hivatalból megsemmisítette — a fenti kérdésnek napirendről való levételét határozta el. Felperesnek G. B. ellen beadott bűnvádi feljelentése, amelyben a nyomozás sürgős elrendelését kéri, a fent ismertetett tényadatokat tárja a kir. ügyészség elé, kijelentvén, hogy a bűncselekmény minősítését az ügyészségre és a bíróságokra bízza. Tekintettel pedig arra, hogy a fenti tényállás szerint G. B. igazgatósági tag kezéhez az alperes részvénytársaság tulajdonát képező nagyobb értékek folytak he, amely értékek sorsa felett való elöntés a K. T. 179. §-a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik s ennek dacára az 1923. évi augusztus 18-iki végrehajtóbizottsági ülési jegyzőkönyvben foglalt határozat szerint G. B. és dr. G. S. igazgatósági tagok a bánya berendezés értékesítéséből befolyt fenti összeget annak törzsvagyoni jellege ellenére a közgvűlés megkerülésével a részvényesek között felosztani akarták, ennek folytán G. B. a reá nézve idegen vagyont a felperes részvénytársasági ügyvezető igazgató ajánlott levélben történt felhívása, de sőt a fenntebb felhívott igazgatósági határozat ellenére sem volt hajlandó a társaság pénztárába beszolgáltatni, hanem a pertárgya csekket cseh megszállott területen lévő banknál helyezte letétbe; az 1923. évi szeptember 23-iki rendkívüli közgyűlésen pedig a (i. B.-val azonos érdekeltségi körben lévő dr. G. S. közgyűlési elnök az ítéleti meg nem támadott tényállás szerint erőszakos magatartásával a közgyűlésnek törvényes formák közölt való lefolyását lehetetlenné tette: tekintettel továbbá arra, hogy már az 1923. évi szeptember 1-i igazgatósági ülésen az igazgatósági tagok egvrésze a befolyt értéknek haladéktalan befizetését sürgette, de sőt R. M. felügyeíőbizotlsági tag a vezérigazgató felperest telte felelőssé, amennyiben 48 óra alatt a fenti érték a részvénytársaság pénztárába nem foly be: a kir. Kúria ezekre a tényállási adatokra