Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)
14 Hiteljogi Döntvénytár. indítsa és F.-ot oly helyzetbe hozza, miként felperes információja alapján a további tárgyalásokat ő maga folytathassa, illetve megindíthassa. E levélből elsőrendű alperes tudomást szerzett arról, hogy felperes F. A. részéről is az ügylet előkészítő tevékenységére, lényegileg tehát közvetítésre megbízást nyert; és hogy ennek tudatában felperes közbenjárását igénybe vette, sőt részére a vele érdekközösségben álló másodrendű alperestől a B) alatti jutaléklevelet kieszközölte és felperesnek átadta, nem hivatkozhatik tehát arra, hogy az alkuszdíj azért nem jár, mert felperes a vevőnek is megbízottja volt. Az iratok tartalmának megfelelő az a lénymegállapítás is, hogy másodrendű alperes a szóbanforgó vállalatok összes részvényei eladásának közvetítésével a B) alatti levélben adott megbízást felperesnek és jutalék fizetésére kötelezte magát, azzal a korlátozással, hogy a jutalék mértékét Ő maga fogja megállapítani. Közvetítés az alkusznak az ügylet létrehozása érdekében kifejtett és annak létrejöttével okozati összefüggésben álló közbenjáró tevékenysége. Lényege a feleknek ügyletkötés céljából való összehozása; de nem szükségképeni fogalmi kelléke a feleknek megnevezése és egymással megismertetése; mert nincs kizárva, hogy a felek az ügyletkötési lehetőségről már tudnak és egymást ismerik ; ilyenkor elégséges az alkusznak oly közbenjáró tevékenysége is, amely nélkül a feleknek ügyletkötés céljából való összehozása és a tárgyalások kezdeményezése nem lett volna lehetséges. A tényállás szerint az elsőrendű alperes igazgatója hónapokkal az A) alatti levél kelte előtt megvételre ajánlotta ugyan a M. F. és Sz. E. Rt.-ok vállalatait E. A.-nak; ez az ajánlat azonban nem járt eredménnyel és nem állott összefüggésben a feleknek későbbi összehozásával; hanem a felek csak akként kerültek össze, hogy felperes — ki előtt F. A. megemlítette elsőrendű alperesnek ezt az ajánlatát — közölte F. A.-ral, hogy a vállalatok megvételére K. Gyula személyében más jelentkező is van és késznek nyilatkozott az ügyletet F. részére közvetíteni és ennek folytán a F. A. ij alatti levelével megjelent elsőrendű alperesnél és ezzel a tárgyalások megkezdését nemcsak elsőrendű, hanem a másodrendű alperessel is lehetővé tette, a tárgyalások megkezdése céljából pedig azért volt szükség felperes közreműködésére, mert a másodrendű alperes részvényeinek tulajdonosa, G. H. és F. A. között fennforgó rossz viszonynál a felek közvetlen érintkezése felperes nélkül megkezdhető nem lett volna. A tényállás szerint az elért vételár 52.800,000 lei volt, mely után felperes a vevő F. A.-tóI 1000 db Országos Fatermelő Rt.-i részvényt kapott jutalékul. Minthogy, a B) alatti jutaléklevélben a jutalék megállapítása másodrendű alperes belátására bízatott; minthogy a jutalék összege elsőrendű alperessel szemben sem volt összegszerűen megállapítva ; annak összege bírói megállapítás tárgya volt. Tekintve, hogy az ügylet tárgya nem értékpapírok tőzsdei adásvétele, hanem két egész vállalat átruházása volt és ekként az értéktőzsdei forgalomban szokásos alkuszdíj csekély voltánál fogva nem alkalmazható; tekintve, hogy a per adatai a fellebbezési bíróság megállapítása szerint nem nyújtanak támpoqtot arra, hogy az ügylet lényege ingatlanok átruházása volt; tekintve, hogy felperes közvetítői tevékenysége már a másik fél részéről is díj áztatott;