Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. a Pp. 271. §-ának megfelelően járt el a fellebbezési bíróság midőn az alperesek által fizetendő jutalékot 7a%-ban állapította meg; tekintve viszont, hogy a pénzérték romlása következtében az így kiszámított jutalék csak akkor lett volna megfelelő, ha az azonnal kifizettetik, míg a lei és a vállalatok nagyobb értékállandóságával szemben a magyar korona vásárlóképességének csökkenése alperesek fizetési késedelme folytán felperest méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozná és alperesek jogtalan gazdagodásával járna; ennélfogva a fellebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, hanem a Pp. 271. §-ának szabályát követte, midőn a bírói megállapítás alá eső követelés összegéi az összes körülményeknek a kir. Kúria által is elfogadott méltatása alapján 40.000,000 K-ban állapította meg. Minthogy azonban ez az összeg a pénznek a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala napján fennálló értéke alapján állapíttatott meg; a késedelmes alperesek a pénzromlásnak azóta beállott következményeit is viselni kötelesek; miért is a megítélt összeg utána fellebbezési bíróság ítéletének meghozatalától, 1924 január 26-ától, a kifizetésig felmerülő és a magyar koronának zürichi jegyzésében jelentkező árkülönbözetet is megtéríteni tartoznak. Törvényes kamat a másodbírói ítélet meghozatalától fogva volt megítélendő ; korábbi időponttól azért nem, mert a késedelem következményeinek megtérítése már a felemelt marasztalási összegben bennfoglaltatik. Vétel. Valorizálás. 16. Vétel megszűnése, mert az eladó tálhosszú, ideig hagyta bizonytalanságban a szerződéstszegő vevőt az általa választott jogra nézve. Valorizálás csak attól az időponttól, amikor a szerződéstszegő eladó a vevőt ez okból elállottnak tekinthette. (Kúria 1924 nov. 20. P. VII. 2427/1924. sz.) Indokok : A kereskedelmi forgalomban mindkét szerződő fél részéről megkívánt jóhiszeműség követelménye a gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály szerint az, hogy egyik fél se hagyja túlhosszú ideig a másik felet bizonytalanságban aziránt, hogy a másik fél szerződésszegése folytán őt megillető jogok közül melyikkel kíván élni s ezért az a fél, akit a másik eziránt túlhosszú ideig bizonytalanságban tartott, a másik felet a szerződéstől elállottnak tekintheti. Ennek az anyagjogi szabálynak a tényállásra való alkalmazásával azt kell megállapítani, hogy alperes a felperest