Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

/// tetjogi Döntvénytár. Alapos azonban a felperes felülvizsgálati panasza a keresetnek a jutalékra vonatkozó része tekintetében. Az A) alatti nem vitás tartalma szerint ugyanis az alperes a felperessel szemben kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződésből folyóan szállítandó minden waggon fa után neki 1000 K jutalékot fizet. A nem vitás tényállás szerint az alperes 25 waggon fát leszállított, az ennek megfelelő jutalékot tehát az alperes megfizetni tartozik; a többletre azonban az alperes a fenti döntés szerint jogosan állott el az ügylettől s így a nem szállított mennyiség tekintetében a felperes jutalékot nem követelhet. Ezért az alperes csak a 25 waggonnak megfelelő 25,000 K jutalék fizetésére volt kötelezhető.' Nincs azonban igénye a felperesnek a megítélt jutalékösszeg valorizálásához. Az alperes ugyanis a perben a tárgyalási jegyzőkönyvek és mellékleteik tartalma szerint a jutalékköveteléssel szemben semmi védekezést nem terjesztett elő, tehát sem a pert megelőzően, sem a perben nem terheli a közönséges fizetési késedelmet meghaladó vétkesség, ami a kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a valorizálás előfeltétele. Minthogy azonban a megítélt követelés tekintetében az alperes a késedelmét semmivel sem igazolta, azután az 4923. évi XXXIX. tc. 2. §. első bekezdésében és a törvény alapján kibocsátolt 8759/1923. M. E. és 8074/1924. M. E. sz. rendeletekben meghatározott kamat ítéltetett meg. Terményben kikötött vételár kamatja. 105. Az ilyen módon kikötött vételár-töke után a késedelmi kamat is terményben követelhető. (Kúria 1925 szept. 23. P. II. 933/1925. sz.) Indokok: Jogszabály, hogy ha a teljesítésnek határozott időben kell történnie, az adós ennek eredménytelen leteltével késedelembe esik; és hogy az adós a késedelem ideje alatt tartozása után törvényes kamatot köteles fizetni. Minthogy pedig a kamat a jogi forgalomban valamely helyettesíthető dolog átengedett, vagy elvont használatáért ugyanolyan nemű dologban ennek bizonyos hányadában kifejezeti díjként jelentkezik, nincs jogi akadálya annak, hogy a terményben kikötött (1. 1923: XXXIX. tc. 4. §.) vételártőke után az alperesek késedelme folytán az előadott jogszabályok értelmében felperest megillető törvényes kamat ugyanilyen terményben legyen követelhető ; anyagjogi szabályt sért ezért a fellebbezési bíróság azon rendelkezése, amellyel a felperest búzakamat iránti követelésével azon az okon utasította el, hogy a törvényes kamat a törvény értelmében csak készpénzkövetelés után jár.