Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiietjogi Döntvénytár. 19 kötésszerű árú szállításából folyóan az ő vevője élhetett volna, nyilvánvaló, hogy a vételi ügylet tárgyául szolgáló árú annak dologi oszthatósága dacára jogilag oszthatatlan. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a két waggonban szállított árú csak részben felelt meg a megrendelésnek, részben — közel 40% erejéig — pedig nem megrendelésszerű volt: az alperes az ügyleltó'l jogosan állott el. Ezek szerint a fellebbezési bíróság anyaejogi szabályt sértett azzal az ítéleti döntésével, hogy felperes egy waggon fának szerződéses vételárát alperestől jogosult követelni s hogy alperes csupán egy waggon szerződésellenes minőségű fát illetően követelhet kártérítést. = A döntést hehtelennek tartjuk, mert abból, hogy a két waggon árúra a próbaszállílmány-jelleg s az, hogy ezeket a vevő minden esetben átvenni köteles, kiköttetett, nem az következik, hogy a vevő az ügylettől a két waggonra nézve még az esetben is egészben elállhat, ha ez a két waggon árú csak részben kellékhiányos s az árú nem vilásan osztható, sőt ennek ellenkezője következik. A vevő által tett továbbeladás pedig semmi esetben sem hat ki az eladó jogi helyzetére. Vétel; vétlen fizetési késedelem. 102. Az eladónak a vélelárfizetési késedelem miatt kijelentett elállása jogosnak mondatott ki, bárha a késedelem az átutalás lehetetlensége miatt vétlen volt. Tr, . , „„ (Kúria 4925 szept. 17. P. VII. 1289/1925. sz.) Indokok : Nem vitás, hogy a felek között 1922 uagusztus hó 1-én kötőit adásvételi szerződés értelmében felperes vevő a lengyel márkával fizetendő vételárat 1922 augusztus hó 3-ig alperes eladónak átutalni tartozotl. Nem vitás az sem, hogy ez az átutalás meg nem történt s hogy alperes emiatt az ügylettől 1922 augusztus hó 19-én a 6. •/. alattival elállott. Közönyös, amit ezzel szemben felperes fizetési késedelmének a mentségéül felhozott és bizonyítani is kívánt, hogy t. i. az átutalás az ő hibája nélkül, rajta kívül eső okból, amialt nem volt teljesíthető, mert az átutalás már a deviza-rendeleinek 1922. évi augusztus 8-án történt hatályba lépte előtt 1922. augusztus 2-án sem volt lehetséges. Mert ez az akadály nem az alperes ügyleti magatartása folytán állolt be, az ő szerződéses jogaira tehát kihatással nem bírhat s így alperes a felperes fizetési késedelme miatt az ügylettől a KT. 352. §-a alapján jogszerűen elállhatott.