Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

120 Hiteljogi Döntvénytár. Vétel; előleg visszafizetésének esedékessége; behozatali engedély átruházása. 103. /. Az előleg visszafizetésére az eladó mindaddig nem esik késedelembe, amíg a felperes arra fel nem szólítja. — //. Elntasíttatott az a kifogás, hogy behozatali engedély átruházása miatt az ügylet a jóerkölcsökbe ütközik, mert az ügylet nem az engedélyre, hanem az annak alapján behozható filmekre jött létre 1 ' (Kúria 1925 szept. 16. P. VII. 3865/1925. sz.) Indokok : A Kúria feloldó végzésével irányadónak vett tényállás szerint a felperes a visszakövetelt előlegre megfelelő ellenszolgáltatást nem kapott, az alperes tehát ezt az összeget visszatéríieni tartozik s csak az a kérdés, hogy joga van-e felperesnek az előleg valorizálását követelni s mily mérvben ? Erészben a perdöntő kérdés az volt, hogy az alperes a vételárelőlegnek ki nem egyenlített részét a felperesnek felajánlotta-e? A fellebbezési bíróság által megállapított s a fentiek szerint irányadó tényállás szerint az alperes az előleg felajánlását nem bizonyította és csupán az nyért bizonyítási, hogy az E) a. levéllel a bécsi II. cég ajánlott fel a felperesnek dö,000 osztrák koronát, tehát a felperes jogos követelésénél jóval kisebb összeget. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes az E) alattival felajánlott fizetést, mint meg nem felelő teljesítést elfogadni nem tartozott; és megfelelő indokai alapján helyes az a döntése is, hogy az alperes a vételárelőlegnek ellenszolgáltatással nem fedezett részét valorizálva tartozik visszafizetni. Azonban a valorizálás időpontját illetően nem fogadható a fellebbezési bíróság döntése. Az alperes ugyanis mindaddig nem volt késedelemben, amíg a felperes az előleg visszafizetésére fel nem szólította; becsatolt levelezés szerint pedig a felperes, aki előzetesen csak általában a kára megtérítésére hívta fel az alperest, az előleg visszafizetését kifejezetten az 1918 december 21-iki levelében követelte először. Az alperes tehát ekkor tartozott volna legkorábban az előleget visszafizetni s késedelme folytán azt ebben az időpontban volt értékében köteles megtéríteni; viszont az akkori értéket nem a fellebbezési bíróság által meghatározott 50%, hanem 100% erejéig tartozik megtéríteni, mert a felperes csak így kapja meg azt az értéket, amelyhez a jelzett időpontban joga volt. Az előadottakból folyik az is, hogy az alperes kamatfizetési kötelezettsége is ettől az időponttól kezdődik. Alaptalan az alperesnek a beszámítási kérelem tekintetében előterjesztett az a kifogása, hogy az l) alattival létrejött ügylet a jó erkölcsökbe ütközik abból az okból, hogy az /) a. szerződéssel nem az abban megjelölt filmeket, hanem a fennálló tiltó rendel-