Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)
108 Hileijogi Döntvénytár. későbbi időpontra kitolására s a fizetési késedelem kimentésére, hogy a felperes keresete eredetileg az alperes közegei vétkességére volt alapítva és mert a felperes jogtalanul ragaszkodott a cseh koronában felszámított kárnak mindenkori cseh koronában megfizetéséhez, nem pedig azért, mert a kir. Kúria a jogalap kérdésében hozott határozatában az alperesnek a károsodásban való vétkességét nem azért nem állapította meg, mintha az idevágóan felhozott panaszok révén a fellebbezési bíróság ítéleti állásfoglalását megdőltnek ismerte volna fel, hanem azért, mert a kereseti igény jogosságál a nélkül is fennállónak látva, az alperes vonatkozó panaszainak méltatását mint feleslegest mellőzte. A cseh koronához ragaszkodás révén pedig csak az esetben jelentkeznék a felperes a per és annak elhúzódása okozéjának s ezzel az időközi valorizálásra való igényét vesztettnek, ha az alperes per nélkül, vagy a kereset folytán az általa felismerhetett kárnak megfelelő összeg megfizetését felajánlotta volna. Az irányadó tényállásból kitűnően azonban az alperes a felperes egyezkedő készségével szemben merev elutasító álláspontot foglalva el, egyedül az ő terhére esik az alaptalan védekezésével eltolódott kielégítés alatt beállt pénzromlás következménye. Szállítmányozás: elévülés; kereshetőségi jog. 95. /. Az árú elveszése miati támasztható keresetre az elévülés csak akkor kezdődik, amikor a szállítmányozótól a küldemény visszaadását a feladó követelte. Az egyezkedési tárgyalások alatt az elévülés szünetel, ha pedig az adós a kötelezettség alapját elismeri, az általános magánjogi elévülés alkalmazandó. — //. Ha a szállítmányozó nem a feladóval, hanem magával az árú tulajdonosával az árú értékének megtérítésére alkudozik, neki a per indítása előtt közvetlen ajánlatot tesz, kereshetőségi jogát a perben nem kifogásolhatja. (Kúria 1925 jún. 24. R IV. 38/1925. sz.) Indokok: A megállapított tényállás szerint a felperes, mint eladó megbízásából a «Cechoslavia» szállítmányozó cég állal, az alperes budapesti szállítmányozó cég címére — «G. és társas budapesti cég mint vevő részére leendő kiszolgáltatás végett — feladott és alpereshez meg is érkezeit árút a vevő átvenni vonakodott és az továbbra is az alperes birtokában maradt; és 1922 június hó elején, amikor a felperes Budapesten az alperesnél személyesen is eljárt, akkor állapította meí! alperesi vezérigazgató, saját előadása szerint, legelőször, hogy a
