Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. küldemény az alperesi raktárban meg nem található; az pedig nincs megállapítva, hogy ezt megelőzőleg a küldemény visszaadását az alperestől akár a felperes, akár a feladó követelte volna ; ily tényállás mellett tehát az árú elveszése miatt támasztható keresetre nézve a ker. törvény 3'JO. §-ában megszabott egy évi elévülés 1922 június hó elejét megelőzően meg nem kezdődhetett, mert addig a kártérítési igény meg sem nyílhatott. Ámde az alperesnek 1923 január hó 9-én és március hó 13-ikán kelt leveleiből megállapíthatóan kölcsönös egyezkedési tárgyalások voltak a felek között folyamatban, amelyek tartama alatt az elévülés — a m. kir. Kúriának vasúti fuvarozási és biztosítási perekben követett gyakorlata szerint — szünetelt és így az 1923 június hó 7. napján történt keresetindításig be sem fejeződhetett ; sőt — mivel a hivatkozott levelek világos tartalma szerint az alperes az ő kártérítési kötelezettségét egyáltalán nem vonta kétségbe, hanem csak a teljes számlaösszeg megtérítése iránti követelést kifogásolta, ellenben a számlaösszeg 60%-ának azonnali kifizetését felajánlotta, oly esetben pedig, amikor az adós a kötelezettség alapjának vitássá tétele nélkül egyedül <a mennyiséget kifogásolja s ekként a kereset nemcsak a törvényen, hanem a jogalap perenkívüli elismerésén is alapszik, a kereset nem a kivételes, rövid elévülés, hanem az általános magánjogi elévülés alá esik; az alperes elévülési kifogása mindenképen alaptalan. Ugyancsak alaptalan a felperes kereshetőségi joga elleni kifogás is: mert a miatt, hogy nem a feladó, hanem a felperes, mint az árú tulajdonosa kövelelte az elveszett árú értékének megtérítését, az alperes a keresetindítás előtt kifogást nem emelt, vele személyesen tárgyalt, alkudozásokat folytatott, neki közvetlen fizetési ajánlatot tett, minélfogva a felperesnek kereshetőségi jogát most már a perben sem kifogásolhatja ; felperes tehát a feladótól engedményt bemutatni nem tartozott, bár a fellebbezési eljárásban az A F. alattival ennek is eleget tett. Alkalmazott munkakörének magváltoztatása mikor ad jogot azonnali kilépésre? Kikötött remuneráció késedelmes érvényesítése. 96. 7. A munkakör beosztása a munkaadó joga, ezért annak elvonása és más szolgálati beosztás kijelölése azonnali kilépésre csak akkor jogosít, ha a munkaadó az alkalmazottat képzettségeinek és állásának meg nem felelő, önérzetét megalázó munkára akarja alkalmazni. — II. Ha az alkalmazott kikötött remunerációra vonatkozó igényét nem indokolatlanul