Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

84 Hiteljogi Döntvénytár. a szakmájukra vonatkozó számviszonyoknak az az összefüggése nyilván felismerhető volt, nem lehettek benne kétségben, hogy a munkabéremelkedés minden százaléka címén igényelhető többletnek a maximális határvetését az egész vállalati összegnek csak a 0-4%-a adja meg s így fel kellett ismerniök, hogy emez utóbbi százaléktételnek a nekik kézbesített másolatban teljesen érthetetlenül 0'7-del történt megjelölése csak tévedésből eredhetett. Anyagi jogszabály azonban, hogy a másik fél felismert tévedését egyik szerződőfél sem aknázhatja ki a maga javára és ha ily tényállásban vele mégis szerződik, a szerződés a tévedő félnek a másik előtt ismeretes volt valódi szándéka értelmében tekintendő megkötöttnek. A fellebbezési bíróság ítélete a szerződési jóhiszeműség elvét érvényre emelő ennek a jogfelfogásnak a következményeit valósította meg. Vétel; külföldre behozatali engedély megszerzése kit terhel ? 79. Az eladó a malomberendezésnek Cseh-Szlovákidba elszállítására és ottan való üzembehelyezésére is kötelezte magát. Kimondatott ezen az alapon, hogy ö nemcsak kiviteli engedélyt, hanem az ottani behozatali engedélyt is köteles volt megszerezni s mert ezt nem tette, az át nem vett malomberendezésre általa megtartott árverés nem a vevő rovására történtnek mondatott ki. (Kúria 1924 ápr. 24. P. IV. 3327,1923. sz.) Indokok: A -í. • . és 5. 7. alatti költségvetéseknek és a D) '. alatti levélnek világos tartalma szerint a felperes budapesti telepe nem az árú átadása, lianem csak a vételár fizetése tekintetében volt teljesítési helyként kikötve. Ellenben a i. 7. és o. 7. alatti ((szállítási és fizetési feltételek)) szerint a :elek az «átadás napjának, egyéb megállapodás hiányában, azt a napot tekintik, amelyen a telep elkészült, illetve üzembe helyeztetett* ; ugyanezen feltételek a szerelési munkáról is több irányban intézkednek; az 5. 7. alatti költségvetés «Balony, Komárom megye vasúti állomás Nagymegyerre» van címezve; a 8.7. aiatti levél szerint minden együtt, egy waggonban szállítandó s a D) 7. alatti szerint a felperes a malomberendezéssel együtt a nem tőle vásárolt dinamó és akkumulátortelepet is szállítja; D. J. tanú vallomása szerint «B. és B.» cég, amellyel az alperes még a felperessel létrejött megállapodás előtt tárgyalt, átvételi helyül az ö budapesti telepét jelölte meg, az alperes azonban ezt a kikötést el nem fogadta, amikor pedig az alperes a felperessel tárgyalt, Cs. J. vallomása szerint P. D. felperesi cégtag kijelentette, hogy a malomberendezést Balonyba le fogják szállítani s ő maga fogja a malmot üzembe helyezni; e vallomások tartalmát az elsőbíróság tényállásként elfogadta s a fellebbezési bíróság e tényállást