Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

21 Hiteljogi Döntvénytár. iratában maga is az akkori közismert pénzhiányt jelölte meg annak az okául, hogy a bank a szóbanforgó váltó leszámítolását megtagadta; de a bank ezen eljárásának a megítélése a peres felek közli jogviszonyra különben sem tartozik. A vételár előteremtése a vevőnek a kötelessége ; amikor tehát a banknál a váltó leszámítoltatása nem sikerült, a felperes tartozott volna ezt más pénzintézetnél megkísérelni, illetve az alperest ebben támogatni; erre azonban — saját előadása szerint — hajlandó nem lévén, a váltóleszámítolás elmaradásának következményeit neki kell viselnie. Alperes ennélfogva, a kikötött fizetési módozat nem teljesítése folytán, jogosan állott el az ügylettől. Vétel; nyomtatott feltételek hatályossága. 27. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha valamely árúszámla nyomtatott szövegében foglaltak eltérnek a megállapodásszerű ügyleti kikötésektől, nem vehetők figyelembe akkor sem, ha a számla e tartalmát a vevő annak idején nem is kifogásolja, mert a létrejött ügylet feltételeinek módosítása a puszta hallgatásból, konkludens tények nélkül okszerűen nem következtethető. (Kúria 1925 febr. 26. P. IV. 3677/1924. sz.) Gazdasági lehetetlenülés (a teljesítési határidő után beállott); kártérítés. 28. A teljesítési határidő alatt a szállítandó cserepek ára az üzemi sztrájkok ellenére sem emelkedett nagymértékben, hanem az aránytalan áremelkedés csak a teljesítési határidő után következett be, ezért az eladó a szerződési ár és a teljesítés megtagadásakor volt piaci ár közötti különbözet fizetésére köteleztetett (Kúria P. VII. 3806/1924. sz.) Indokok: Alperes az elsőbíróság előtt 1923 május 29-én felvett jegyzőkönyben elismerte, hogy a teljesítési határidő alatt az adásvétel tárgyát képezett cserepek ára az üzemében előfordult sztrájkok ellenére sem emelkedett nagymértékben. Az az abnor-