Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. 2S mális áremelkedés, amely a szerződés teljesítését gazdaságilag most már lehetetlenné teszi; alperes szerint is már csak a telje­sítési határidő letelte után következett be. Ilyen esetben az eladó az állandó bírói gyakorlat szerint a teljesítés gazdasági lehetet­lenülése ellenére, a kellő időben való nem-teljesítés miatt a vevő­nek kártérítéssel tartozik. A kár összege a K. T. 353. §-ának helyes alkalmazásával van a fellebbezési bíróság által a szerződési ár és az 1922. évi június 21-iki (ekkor tagadta meg alperes a teljesítést) piaci ár közötti különbözeiben megállapítva. Gazdasági lehetetlenülés (bérmozgalom okozta). 29. Az ügylet kötése és a teljesítési határidő közti időben bérmozgalom áremelkedést idézett elő; a vevő a követelt felárat vonakodott megadni; az eladó el­állása joqos. , ' , ' y (Kúria P. IV. 2397/1924. sz.) Indokok: Tényként állapíttatott meg az: hogy az ügylet kötése s a tel­jesítési határidő közötti időben a szakmabeli iparban bérmozgalom tört ki s hogy cz 10—20% áremelkedést idézett elő s hogy az előállítási költség a szer­ződéses vételárat 77%-kal haladta felül; arra nézve pedig nincs a perben tény­megállapítás, hogy az ügyletkölő felek a szerződés létesítése idején az említett aránytalan áremelkedéseket előre láthatták volna; következéskép fel sém tehető, hogy az esetleg beállandó ily költségemelkedéssel járó veszélyeket a szerződés­kötés alkalmával a felek egyedül a vállalkozó alperesre akarták volna hárítani. A dolog ily állásában tehát, amidőn a teljesítési határidő alatt nagymérvű értékeltolódás állott be, az alperes pedig a megálla­pított tényállás szerint a 41 db kocsiváz szállítását nem feltétle­nül, hanem a vele szemben nyilván beállott gazdasági lehetetle­nülés okából és amiatt tagadta meg, mert az általa igényelt e körülmények szerint nyilván nem méltánytalan felárat a felperes megadni vonakodott, nem volt joga a felperesnek követelni, hogy az alperes az árút, amelynek előállítása az alperes hibáján kívül felmerült költségemelkedések folytán aránytalanul megdrágult, saját jelentékeny és előrelátható károsodásával a szerződéses vételárért szállítsa, mert az ily módon való teljesítés semmiképen sem felelt volna meg az ügyletkötés ama nyilvánvalóan feltételezhető céljá­nak, hogy az értékkicserélés a felek által kölcsönösen szem elolt tartott gazdasági egyenlőségnek megfeleljen. A kir. Kúria megítélése szerint tehát a felperes méltatlan maga­tartása idézte elő azt, hogy az ügylet teljesedésbe nem ment, követ­kezéskép az alperes elállása jogosultnak tekinthető. = Abban a kérdésben, hogy az árúknak a teljesítési határidő alatt való nagymértékű emelkedése esetén az eladó a teljesítés és a kártérítés alól mente-

Next

/
Oldalképek
Tartalom