Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)
Hiteljogi Döntvénytár. 2S mális áremelkedés, amely a szerződés teljesítését gazdaságilag most már lehetetlenné teszi; alperes szerint is már csak a teljesítési határidő letelte után következett be. Ilyen esetben az eladó az állandó bírói gyakorlat szerint a teljesítés gazdasági lehetetlenülése ellenére, a kellő időben való nem-teljesítés miatt a vevőnek kártérítéssel tartozik. A kár összege a K. T. 353. §-ának helyes alkalmazásával van a fellebbezési bíróság által a szerződési ár és az 1922. évi június 21-iki (ekkor tagadta meg alperes a teljesítést) piaci ár közötti különbözeiben megállapítva. Gazdasági lehetetlenülés (bérmozgalom okozta). 29. Az ügylet kötése és a teljesítési határidő közti időben bérmozgalom áremelkedést idézett elő; a vevő a követelt felárat vonakodott megadni; az eladó elállása joqos. , ' , ' y (Kúria P. IV. 2397/1924. sz.) Indokok: Tényként állapíttatott meg az: hogy az ügylet kötése s a teljesítési határidő közötti időben a szakmabeli iparban bérmozgalom tört ki s hogy cz 10—20% áremelkedést idézett elő s hogy az előállítási költség a szerződéses vételárat 77%-kal haladta felül; arra nézve pedig nincs a perben ténymegállapítás, hogy az ügyletkölő felek a szerződés létesítése idején az említett aránytalan áremelkedéseket előre láthatták volna; következéskép fel sém tehető, hogy az esetleg beállandó ily költségemelkedéssel járó veszélyeket a szerződéskötés alkalmával a felek egyedül a vállalkozó alperesre akarták volna hárítani. A dolog ily állásában tehát, amidőn a teljesítési határidő alatt nagymérvű értékeltolódás állott be, az alperes pedig a megállapított tényállás szerint a 41 db kocsiváz szállítását nem feltétlenül, hanem a vele szemben nyilván beállott gazdasági lehetetlenülés okából és amiatt tagadta meg, mert az általa igényelt e körülmények szerint nyilván nem méltánytalan felárat a felperes megadni vonakodott, nem volt joga a felperesnek követelni, hogy az alperes az árút, amelynek előállítása az alperes hibáján kívül felmerült költségemelkedések folytán aránytalanul megdrágult, saját jelentékeny és előrelátható károsodásával a szerződéses vételárért szállítsa, mert az ily módon való teljesítés semmiképen sem felelt volna meg az ügyletkötés ama nyilvánvalóan feltételezhető céljának, hogy az értékkicserélés a felek által kölcsönösen szem elolt tartott gazdasági egyenlőségnek megfeleljen. A kir. Kúria megítélése szerint tehát a felperes méltatlan magatartása idézte elő azt, hogy az ügylet teljesedésbe nem ment, következéskép az alperes elállása jogosultnak tekinthető. = Abban a kérdésben, hogy az árúknak a teljesítési határidő alatt való nagymértékű emelkedése esetén az eladó a teljesítés és a kártérítés alól mente-