Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. 127 (Kúria 1925 szept. 12. P. Vll. 312/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által ekként jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás alapján a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelőleg állapította meg azt, hogy alperes az elsőrendű felperestől 2000 cseh korona kifizetés vétele tárgyában nyert megbízás folytán annak valóságos szolgáltatása helyett 110,000 magyar korona bírói letétbe helyezésével megbízatásának eleget nem tett. Alaptalan alperesnek a kérdéses ügylet létesítése s az alperes teljesítési kötelezettségének beállta után, az 1922 augusztus 8-án életbe lépett 6700/1922. M. E. sz. deviza-rendelet tiltó s korlátozó rendelkezéseinek figyelembe nem vétele miatt anyagjogi szabálysértés címén emelt felülvizsgálati panasza, mert ez a rendelet a felek által elvállalt szolgáltatási kötelezettséget sem hatályon kívül nem helyezte, sem nem módosította, sem pedig ennek teljesítését el nem tiltotta, hanem csupán a deviza-forgalmat szabályozta. Ez tehát az anyagjogi szabályoknak megfelelő alkalmazását egyáltalában nem gátolja. Egyébként alperes nem is állította, hogy elsőrendű felperes az általa alperes útján vette-e kifizetésnek a folyószámláján leendő jóváírása helyett annak hováfordítása iránt is rendelkezett volna, már pedig a rendelet értelmében a Deviza-Központ engedélye csak abban az esetben szükséges, ha elsőrendű felperes ennek külföldön leendő felhasználása céljából is intézkedett volna. Az irányadó tényállás szerint az alperesnek összes kifogásai alaptalanoknak bizonyultak, védekezésével tehát a per befejezését igazolatlanul késleltette, ez az eljárása pedig megállapítja a közönséges fizetési késedelmet meghaladó vétkességet, aminek következményeként megtéríteni tartozik a felpereseknek azt az értékkülönbözetet is, amelyet a magyar koronának a tényleges fizetésig beállott értékcsökkenése idézett elő, szemben annak az 1922. évi augusztus i. napján beállott esedékessége napján volt árfolyammal, mert a felperesek csak ezeknek az értékkülönbözeteknek is megtérítésével kapják meg azokat az összegeket, amelyek őket már ezek esedékessége idején megillették. Záloghitelező zálogeladatási késedelme; valorizálás kérdése. 109. /. A záloghitelező, a KT. 306. §-a és az alperesnek még a lejárat előtt az eladásra adott megbízása ellenére az értékpapírok eladásában tanúsított késedelme esetében, annak az árfolyamkülönbségnek