Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

4 20 Hiteljogi Döntvénytár. nal rendkívüli közgyűlést összehívni, hanem ráér a rendes közgyűlés elé terjeszteni. (Kúria 1925 márc. 11. P. II. 5334/1924. sz.) Indokok: Az alperesi részvénytársaság alapszabályai értelmében a részvénytársaság közgyűlés hatáskörének volt fenntartva, hogy a B) és az X) 2. alatti okiratok szerint üzemvezető főmolnárként működő felperest mint alkalmazott tisztviselőjét kellő jogi hatással elbocsássa; meg nem támadott ítéleti tényállás, hogy a felperes által elkövetelt s az alsóbíróságok ítéletében előadott és a kir. Kúria jogi megítélése szerint is a felperes azonnal való elbocsájtására alapul szolgáló durva magatartásnak ismétlődő tényeit az 1921 ápr. 24-iki közgyűlést megelőző hónapokban követte el, de tényállás az is, hogy jelzett határnapig az alperes részvénytársaság közgyűlést nem tartott. Habár tehát tényállás az is, hogy felperes üzemvezető főmolnárnak a többnyire az alperes részvénytársaság részvényeseiként is szereplő egyes őröltető magánfelek panasza folytán az alperes részvénytársaság egyes igazgatósági tagjai, köztük a vezérigazgató, tehát a társaság igazgatására és képviseletére a KT. 186. §. értelmében jogosított közegek tudomást szereztek is, de mert a fentiek és pedig az alapszabályok 19. §-a értelmében felperesnek mint üzemvezető tisztviselőnek elmozdítása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe lett utalva, a felperesnek többször megismétlődölt visszaélései felett pedig a részvénytársaságnak legközelebbi közgyűlése azonnal határozóit s mert a fennforgó körülmények között a kir. Kúria nem látta jogosan azzal terhelhetőnek az alperest, hogy rendkívüli közgyűlést hívott volna össze, felperesnek a rendes közgyűlés által való haladéktalan elbocsátása folytán megdől a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy az alperes az elbocsátásra alapul szolgáló cselekményt (durva magatartás) felperesnek elnézte s így megbocsájtotta volna. Deviza-ügylei; valorizálás kérdése. 108. /. A devizaforgalmat korlátozó rendelet az anyagi jogi kötelezettségekre nincsen befolyással, de nem is alkalmazható, ha a külföldi pénznem nem külföldön leendő felhasználása az ügylet tárgya. — //. Az, hogy az alperes minden perbeli kifogása alaptalan volt, megállapítja a közönséges fizetési késedelemnél nagyobb vétkességet.