Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

90 Hiteljogi Döntvénytár. bérig hallgatott s a teljesítést ez alatt a hosszú idő alatt nem sürgette; mert másodrendű alperes — amint ez nem vitás — tudta, hogy felperes a vételárat a másodrendű alperesnél már 1921. évi november 29-én lefizette, a fizetés tényével pedig világos kifejezést adott annak, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik, ha tehát felperes ezután a teljesítést hosszabb időn át nem sürgette is, nem volt elfogadható ok annak az alperes részéről való feltételezésére, hogy felperes az általa lefizetett vételárnak az azt átvevő alperesnél hagyása mellett az ügylettől elállott. Felperesnek a teljesítéshez való jogos igényéi az elsőrendű alperessel szemben nem zárja ki az elsőrendű alperes által vitatott gazdasági lehetetlenülés sem ; mert a bírói gyakorlat szerint az eladó abban a most is fennforgó esetben, amikor a vevő a vételárat már megfizette s az eladó az árút szállíthatta volna, gazdasági lehetetlenüléssel — amely ha bekövetkezett is, az ő mulasztásából következett be — sikerrel nem védekezhetik. Ezekből folyóan anyagjogi szabályt sért a fellebbezési bíróság ítéletének a felperest elsősorban teljesítésre irányzott keresetével elsőrendű alperessel szemben elutasító rendelkezése is. E részben felperes csatlakozási kérelme alapos, elsőrendű alperesnek a felperes teljes elutasítására irányuló felülvizsgálati kérelme pedig alaptalan, miért is a fellebbezési bíróság ítéletét e részben meg kellett változtatni és elsőrendű alperest a rendelkező rész szerint kellett elmarasztalni. Felperes a nem vitás tényállás szerint csak 1921. évi november 29-én fizette le a vételárat, a 100,000 cseh korona követelése után tehát elsőrendű alperestől is csak ettől az időponttól kezdve követelheti a törvényes késedelmi kamatot, felperes részéről a kamatnak 1921. évi október 5-tŐI való megítélése iránt előterjesztett csatlakozási kérelme ezért alaptalan. = A 80. és 81. számú határozatokkal a tábla ítélete egyezik, inig a Kúria iit közölt határozata ama kúriai határozatokkal ellenkezik. Mi a tábla ítéletét tartjuk helyesebbnek, mert a lényállás szerint mindhárom peresfél iparszerűen foglalkozik külföldi kifizetések adásvételével és a 81. számú határozat az az indoka, hogy nincs tényállásszerű adat arra nézve, hogy a kiutalás megtörténte esetében a külföldi kifizetést a felperes másnak el nem adta volna, de arra sincs adat, hogy elsőrendű alperes a kölföldi kifizetés mostani értékével gazdagodott s hogy azt megtartotta volna, végül, mert felperest is az átutalás elmaradása megállapításában mulasztás terhelte. Békeidőben külföldi pénznemre vállalt árfolyamszavatosság. 83. Kimondatott, hogy a hitelező igénye csakis a felek által a megállapodáskor számításba vehetett mértékig terjedhet s ez a svájci jrank és a magyar