Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hileljogi Döntvénytár, ván alaptalan. De alaptalannak ítélte a kir. Kúria az alperesnek az A) alatti számla 3. és 4. tételét illetően a marasztalási összeg tekintetében emelt felülvizsgálati panaszát is. Ugyanis a meg nem támadott, tehát itt is irányadó tényállás szerint az alperes a most említett tételek alatt felsorolt ruhák 24,000 K-t kitevő vételárát 1920 május hónapban tartozott felperesnek Bécsben megfizetni; ennek dacára azonban ezt az 1920 május 30-án esedékessé vált tartozását mindezideig nem fizette ki. Oly tényeket, amelyekből az a következtetés volna levonható, ho gy az alperesnek két évnél is hosszabb időre terjedő ez a késedelme menthető, a fellebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz, de ilyeneket az alperes maga sem hozott fel. Kétségtelen ezek szerint tehát az, hogy az alperes a vételár megfizetésére nézve a felperessel szemben vétkes fizetési késedelembe esett; ebből pedig következik, hogy az alperes az osztrák korona időközi elértéktelenedéséből előállott kárt, a maga teljes összegében a felperesre át nem háríthatja, mert külömben a két évnél hosszabb idő előtt szerződésileg kikötött vételár távolról sem nyerne kielégítést. A fellebbezési bíróság az A) alatti számla 3. és 4. tétele alatti ruhák 24,000 K-ban kikötött s osztrák pénznemben számítandó vételára fejében a felperes által követelt 24,000 magyar koronából az esedékesség idejében 95-ös árfolyam alapul vételével 22,000 K-t ítélt meg. Minthogy pedig az ekként megállapított marasztalási összeg kétségkívül jóval kisebb annak a kárnak az összegénél, amely a felperest az osztrák korona vásárlóképességének, köztudomás szerint időközben rohamosan beállolt s aránytalanul nagymérvű csökkenése következtében az alperes vétkes fizetési késedelméből kifolyólag érte és minthogy a tényállás szerint az alperes maga sem hozott fel oly tényeket, amelyek reá nézve ezt a marasztalást elviselhetetlenné tennék: a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése sem sért anyagi jogszabályt, amely szerint az alperest a 3., 4. tétel alatti ruhák vételára fejében 22,800 magyar koronában elmarasztalta. Mindezeknél fogva az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = V. ö. Hitelj. Dtár XV. 108., XVI. ö., 6., 29., 30., 31., 33. és 34. sz. esetekkel. 33. Az 1911. évben előre lefizetett vételárnak árúszállítással ki nem egyenlített része, miután az eladó a forgalmi viszonyok időközi megváltozása Hiteljogi Döntvénytár. XVI. ú