Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hileljogi Döntvénytár. 59 Ami pedig a felperesnek a kereseti ügylet teljesítésére irányuló kereseti kérelmét elutasító fellebbezési bírósági ítéleti rendelkezést illeti, erre vonatkozóan a kir. Kúria következőket emeli ki. Alapos a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság az időszámításra vonatkozó szabályok megsértésével állapította meg tényállásként azt, hogy az alperesnek a kereseti ügylet teljesítésére a magyarországi proletárdiktatúra kitöréséig is hat heti idő állott rendelkezésére. Mert a fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a kereseti ügylet 1919 jan. 26-át pár nappal megelőzően s ekként a KT. 331 §-ának második bekezdésében foglalt hasonszerű rendelkezésre is tekintettel 1919 jan. 23-án jött létre, a proletárdiktatúra pedig köztudomás szerint 1919 márc. 21-én, tehát a kereseti ügylet létrejötte után 57 nap múlva tört ki, 57 nap pedig nem hat heti, hanem teljes nyolc heti időnek felel meg. Alapos a felperesnek az a további panasza is, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel, nevezetesen a Pp. 270. § ának figyelmen kívül hagyásával, a tárgyalás és a bizonyítás ide vonatkozó tartalmának méltatása és egyébként is minden indokolás nélkül állapította meg azt a tényt, hogy a felperes a teljesítést csak 1920 júl. 15-én követelte. A kereseti előadás szerint ugyanis a felperes a teljesítést több ízben sürgette és 8. sorsz. fellebbezésében maga az alperes is beismerte, hogy a felperes a proletárdiktatúra bukása után sürgette a szállítást, hogy továbbá alperes egy más evőkészletet adott a felperesnek kisegítésül kölcsön addig, amíg szállítási kötelezettségének képes lesz eleget tenni, amiből megállapíthatóan az alperes akkor későbbi időben való szállítást helyezett kilátásba. Azonkívül a csatolt levelezésből, nevezetesen az alperesi fellebbezéshez 2. 7. a. csatolt levélből az is megállapítható, hogy utóbb, 1920. évi július hóban egyességi tárgyalások is folytak a felek közöli, amelyeknek folyamán a felperes 1920 július 1-én is azt jelentette ki, hogy egyesség nem sikerülte esetén a kereseti evőkészlet leszállításához ragaszkodik, 1920 július 15-én pedig már a keresetet is megindította. Mindezek az adatok tehát méltatandók voltak volna és ebben az irányban a tényállásnak szabályszerű megállapítása annál is inkább szükséges, mert enélkül érdemlegesen az alperesnek az a válaszirati érvelése sem bírálható el, hogy a felperes teljesítés iránti kereseti kérelmével azért is elutasítandó volna, mert az alperest állítólag bizonytalanságban hagyta hosszú időn át az iránt, hogy az ügylethez ragaszkodik-e? A fellebbezési bíróság továbbá a felperest teljesítésre irányuló kereseti kérelmével, az alperesnek ez irányú kifogása folytán, abból az okból utasította el, mert a kereseti evőkészlet ára, az