Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

58 Hileljogi Döntvénytár. nyitja, hogy az árú ára időközben rendkívül aránytalanul emelkedett, hanem egyúttal azt is igazolja, hogy az árú árának ez az emelkedése aránytalanul nagyobb, mint amilyen mérvben a vételár megfizetése óta a korona vásárló ereje csökkent, illetőleg, amilyen mérvben a magyar koronákban fizetett vételárnak az aranykorona akkori árához viszonyított értéke ugyanazon vételári összegnek jelenlegi értékű koronákban kifejezett értékével szemben nagyobbodott. (Kúria 1923 febr. 13. P. VII. 3685/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokok: A II. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyv és az ahhoz NB) a. csatolt irat szerint a felperes a fellebbezési érdemleges tárgyalás befejezése előtt korábbi fellebbezési ellenkérelmét akként módosította, hogy a keresetben a teljesítés elmulasztása esetére a kereseti evőkészlet 40,000 K-ban felszámított] jelenlegi, vagyis a kereset beadáskori ellenértékének megfizetése iránt előterjesztett kérelmét elejtette és csak azt a kereseti kérelmét tartotta fenn, hogy az alperes a 'kereseti ezüst evőkészlet átadására, helyesen szállítására köteleztessék. A fellebbezési kérelemnek ehhez a módosításához, illetve megváltoztatásához, amely tulajdonképen a felperesnek az alperesi fellebbezéshez való csatlakozási kérelmének tekintendő és az elsőbírósági ítéletnek részbeni megváltoztatása iránti kérelmet foglalta magában, a felperesnek a Pp. 493., 495. §-ai értelmében joga volt, A megtámadott ítélet indokolásából megállapíthatóan azonban a fellebbezési bíróság a felperesnek ezt a megváltoztatott fellebbezési kérelmét teljesen figyelmen kívül hagyta és arról ítéletének indokolásában a Pp. 484. és 401. §-ainak megsértésével említést sem telt és lényeges eljárási szabályi sértett az által is, hogy erre irányuló marasztalási kérelem hiányában és anélkül, hogy a felpereshez kérdési intézett volna az iránt, hogy abban az esetben, ha a teljesítés iránti kereseti kérelmének esetleg nem volna hely adható, a teljesítés helyett kártérítést kíván-e? és anélkül, hogy a felek erről tárgyaltak volna, a felperes részére kártérítést ítélt meg. Ezekből folyóan mindkét félnek]ez iránti felülvizsgálati panasza folytán a megtámadott ítéletnek szóbanforgó rendelkezését mint megfelelő tényalap nélkül hozottat és a Pp. alapelveibe, nevezetesen a tárgyalási és a rendelkezési elvbe ütközőt a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani.