Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 1! tani kellett. A perköltség felemelése iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelem a fellebbezési bíróság ítélet költségről szóló részének feloldásával ezúttal tárgytalanná vált. A felülvizsgálati kérelem a Pp. 527. §-a értelmében önálló jogorvoslat, amelyben a támadás jogalapja tüzetesen előadandó és ezt az előadást nem pótolhatja korábbi iratokban előadottaknak fenntartása. Mivel pedig az alperes a már elbírált panaszain kívül felülvizsgálati kérelmében az árú minőségét illetőleg korábbi előkészítő irataira hivatkozik, azt a hivatkozást a felülvizsgálati bíróság figyelmen kívül hagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmére áttérve azt a kir. Kúria elutasította a következő okokból: A felperes a fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti tényállása szerint az alperesnek le nem bélyegzett osztrák-magyar bankjegyben fizette meg a 84,000 korona vételárat. A felperes a vett árút hiányos minősége folytán az alperesnek rendelkezésére bocsátotta és a fent kifejtettek szerint ehhez jóga volt. A felperes az árúnak rendelkezésre bocsátásával az ügylettől elállott; joga nyilt tehát a kifizetett vételár visszakövetelésével az előbbi állapot helyreállítására és a KT. 348. §-a értelmében netáni kárának megtérítésére. A felperes a kifizetett 84,000 koronának cseh koronában való visszafizetését követeli s utal arra, hogy a KT. 324. és 326. §-ai szerint a pénztartozás fizetési helye a hitelező telepe, ahol az adós saját veszélyére tartozik fizetni, amely veszély alatt az időközi valutakülönbözet is értendő s hogy kétség esetében a KT. 326. §. szerint csak a teljesítés helyén dívó pénznemben teljesített fizetés tekinthető szerződésszerűnek. Mivel pedig a felperes Csehország területén fekszik, itt azonban a cseh korona a törvényes pénznem, ennélfogva az alperes cseh koronában tartozik fizetni. Ezen az alapon a felperes már azért sem követelhet cseh koronát, mert az állandó bírói gyakorlat értelmében a KT. 324. §-a csak a kölcsönön és ehhez hasonló jogcímen alapuló tartozásra nyerhet alkalmazási; de egyébiránt is az alperes csupán azt tartozik visszafizetni, amit valóságban fizetésül kapott és így a pénznem tekintetében kétség nincsen. Ha tehát a felperes telepe volna a 324. §-on kívül eső okból a fizetés teljesítési helye, akkor is csak 84,000 osztrák-magyar koronának megfelelő azt a pénzértéket tartoznék az alperes megfizetni, amely érték a kezén maradt. Mivel pedig az 1921: XIV. tc. 2. §-a szerint a Magyarországra eső osztrák-magyar bankjegyek ugyanazon névértékű koronára szóló magyar államjegyekre cserélődtek át és mivel így az alperes kezére jutott 84,000 korona osztrák-magyar bankjegy