Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
12 Hiteljogi Döntvénytár. ugyanannyi korona magyar álJainjeggyé változott át, az alperes csak azt az értéket tartozik a felperesnek visszaszolgáltatni. Az alperes szerződésszegése az általa a felperestől előre felvett vételár tekintetében csak a visszatérítés kötelezettségének megállapítására nyújthat jogszerű alapot; ez a kötelezettség pedig arra terjed ki, hogy az alperes vételár fejében oly összegei fizessen a felperesnek, amely teljes egyenértékét képviseli annak a 84,000 osztrák-magyar bankjegyekben lefizetett összegnek, amelyet alperes annak idején a felperestől felvett. Minthogy az osztrákmagyar bankjegyek helyébe lépeti magyar korona időközi értékcsökkenése folytán felperes az általa az alperesnek előre lefizetett 84,000 koronát teljes összegében csak úgy kapja vissza, ha neki az alperes a mai magyar koronában annyival többet fizet, amennyivel a magyar korona vásárló értéke annak névértéke alá csökkent, felperes az általa alperesnek lefizetett 84,000 korona fejében oly összegnek értékéhez viszonyítva megfelel annak az értéknek, amelyet az általa felperestől osztrák-magyar koronában felvett 84,000 korona annak lefizetésekor képviselt. E tekintetben azonban szintén nincs megállapítva a megfelelő tényállás, ennek hiányában pedig az ügy érdeme az eldöntésre ebben a részében sem alkalmas s így a fellebbezési bíróságot ítéletének ez irányban való feloldásával megfelelő eljárásra kellett utasítani. = V. ö. \., 2. és «j. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 7. A vevő a háború előtt tíz év alatt teljesítendő havi részletfizetésre a vételár teljes lefizetése után szállítandó kelengyét rendelt. A szállítás követelése idejében a kelengye ára százszorosra emelkedett. Ilyen körülmények között az ügylet már nem felel meg sem eredeti céljának, hogy a vételnél a célbavett értékkicserélés a felek által kölcsönösen szem előtt tartott gazdasági egyenlőségnek megfeleljen, sem a felek eredetileg arra irányult akaratának, hogy a teljesítés az eladó jelentékeny kárával és a vevő aránytalan hasznával ne járjon és hogy így az ügylet teljesítésének az ügylet kötésekor fennforgó gazdasági és jogi lehetősége későbben a teljesítési idő bekövetkeztekor is fennforogjon, amiért is