Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

130 Hiteljogi Döntvénytár. az átvett árú minőségi hiánya okából az eladónak az árú minő­ségéért való szavatosságán alapuló árleszállílási igényt nem érvé­nyesíthetnek, következéskép alperesnek a fellebbezési bíróság erre vonatkozó döntését támadó panasza helytálló alappal nem bír. Ezen jogi álláspont mellett az alperesnek az ügy érdemét érintő egyéb panaszai érdemi méltatást nem igényelvén: alperest az ügy érdemére vonatkozó alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Ellenben a kilejtettek szerint tilosnak minősített cselekmény elkövetésében mind a két peres fél részesként jelentkezik, ilyen esetben pedig a bírói gyakorlat értelmében perköltségben való marasztalásnak egyik fél részére sincsen helye: ennélfogva alpe­res felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének ebben a tekintetben való megváltoztatása mellett a peres felek között a fellebbezési költséget, valamint a felülvizsgálattal fel­merült költséget is kölcsönösei) meg kellett szüntetni. = V. ö. a 73. és 74.. sz. esetekkel. — A IV. és VII. tanács e gyakorlatával szemben a II. tanács ily esetben is a pervesztes felet marasztalja a perköltségben. 76. Gazdálkodó földmíves, aki borfuvarozással csak alkalomszerűen foglalkozik nem kereskedő, és így erre a fuvarozásra a KT.-nek a fuvarozásra vo­natkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, hanem az a magánjognak a vállalkozási szerződésre vonat­kozó szabályai szerint bírálandó el, amelyek értel­mében alperes mint munkavállaló a munka teljesí­tése közben bekövetkezett kárért — hacsak azt nem valamely véletlen baleset idézte elő — felelős. (Kúria 1923 febr. 22. P. II. 1633/4922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja. Indokok: A fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértéssel minősítette a kereseti követelés alapját képező ügyletet a KT. 393. és következő §-ai alá eső fuvarozási ügyletnek, mert a KT. 393. §-a értelmében fuvarozónak az tekintendő, aki árúk fuvarozásával iparszerűleg foglalkozik, enélkül pedig a KT. 420. §-a rendelke­zésénél fogva a KT.-nek a fuvarozási ügyletekre vonatkozó ren­delkezései akkor nyerhetnek még alkalmazást, ha a fuvarozásra valamely kereskedő, mint mellékügyletlel vállalkozott. Peres felek képviselőinek tett nyilatkozatai szerint azonban al­peres gazdálkodó földmíves, aki borfuvarozással csak alkalomszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom