Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. tétele) szemben a felperest a « Tartozik» rovat 1919 márc. 1-jei tétele alalt árúszámláérl ugyanilyen összeggel megterhelte — de ugyancsak 1919 március 1-én, tehát még az árú elrablása előtti időben — a «Követeb rovatban ugyanezt az összeget «stornóért)> címen a felperes javára írta, amiből a felperes azt a következtetést vonja le, hogy az alperesnek már 1919 március 1-én nem állott szándékában a teljesítés. Súlytalan ez a panasz azért, mert ez a könyvelési művelet az alperesnek egyoldalú ténye, amelyből a felperesre nézve sem jogok, sem kötelezettségek nem származhattak. Ezek szerint a felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = V. ö. Hitelj. Dtár X. 110., 161., 178., 220., XI. 9., 126., 135., XII. 68., 72., 92., 121., 122., XV. 46., 47., 67., 83., 84. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 71. Az állandó bírói gyakorlat szerint a piaci árral bíró árúnak eladását a késedelmes vevő rovására elsősorban szabadkézből kell agyán megkísérelni, mert így az árú piaci áron kelhet el míg a a több költséggel járó árverésen az értékesítés eredményét a verseny esélyei befolyásolhatják; minthogy azonban az alperesek nem is vitatták, hogy a felperes az árverés időpontjában szabadkézből eladás útján nagyobb árhoz jutott volna, mint amilyent az árverésen elért: az árverésen való eladás pusztán ezen az alapon sikerrel meg nem támadható. (Kúria 1923 máj. 15. P. VII. 5229/1922. sz.) — Korábbi gyakorlat: Eladható a tőzsdei vagy piaci árral bíró árú is árverésen, mivel a szabad kézből való eladás csak jog. Dtár új f. VIII. 43. 1., új f. IX 297. 1., III. f. VI. 181. 1. A szövegben közölt újabb gyakorlatra nézve v. ö. Hitelj. Dtár V. 83., VII. 183., XIII. 22. 72. Nem forog fenn árdrágító visszaélés, ha a kereskedő a termelőtől vett árút más kereskedőnek ugyan, de ugyanazon összegért adja tovább, mint amelyen maga megvette. (Kúria 1923 jún. 6. P. IV. 4718/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelme folytán feloldja. indokok: Az 1920:XV. tc. 1. §. 4. pontja értelmében árdrágító visszaélést követ el az, aki közszükségleti cikk árát az