Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 123 elején az alperes jogelődétől: a Sz. és Gy. magkereskedő cégtől 400 kilogramm takarmány-cukorrépamagot vett. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint azonban alperes jogelőde a felperesnek nem a vétel tárgyául szolgáló takarmány-cukorrépamagot, hanem cukorrépamagot szállított. A kir. Kúriának felfogása szerint a jelen esetben nem minőségi hibáról, hanem a szerződésnek általában meg nem felelő árúszállításáról van szó, mert az előleges szakértői szemle során meghallgatott szakértők véleményéből kitünoleg a takarmánycukorrépa és a cukorrépa természetükre és származásukra nézve egymástól lényegesen eltérvén, nyilvánvaló, hogy az alperes jogelőde ekképen egészen más árút küldött, mint amit a felperes rendelt. Ily esetekre pedig az állandó bírói gyakorlat értelmében a KT. 350. §-ának határozatai hasonszerűen alkalmazandók. Nem szolgálhat az alperes mentségére az a részéről vitatott körülmény sem, hogy a szóbanlevő magot jogelőde B. E. magkereskedőtől vette, aki jogelődének a magot ugyancsak takarmány-cukorrépamag gyanánt adta el; mert a fellebbezési bíróság ítéletének ide vonatkozó helyes indokaira tekintettel a kir. Kúria is osztja a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az alperes jogelőde, niint magkereskedő és ily árúra nézve szakértő tartozott volna a szállítmányt annak elküldése előtt megvizsgálni és meggyőződni, vájjon az a szerződéses követelményeknek megfelel-e, vagy sem — ha pedig ezt — a rendes magkereskedő gondosságából folyó — kötelességét elmulasztotta — gondatlanságának következményeit viselni tartozik. Az alperes tehát a KT. 346. és 349. §-ainak határozataira sikerrel nem hivatkozhatik. = V. ö. Hitelj. Dtár II. 91., III. 183., 212., IV. 136. és Túry W/B. 254. lapján összeállított gyakorlattal. 70. Az az eladó, aki az eladott árút szállításra készen tartja, de mielőtt a szállítás megtörténhetett volna, az árú az ő (eladó) hibáján kívül megsemmisül, vagy ami ezzel egy jogi tekintet alá esik, ellenséges csapatok által elraboltatik — s akire nézve a szállítás, vagyis a teljesítés így utólag lehetetlenné vált — a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul. (Kúria 1923 máj. 11. P. VII. 5317/1922. sz.) A kir. Kúria: Úgy a felperest felülvizsgálati kérelmével, mint az alperest csatlakozási kérelmével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a felperes