Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 121 bíróság által megállapított kár összege ellen alperes részéről csu­pán a felperes által 1918 október 10-én eszközölt fedezeti vétel elkésettsége miatt emelt kifogás és felülvizsgálati panasz tehát, mint közönyös körülményre vonatkozó, mái* ezért is alaptalan. A fenti jogi álláspontból folyóan közönyös e per eldöntése szempontjából az a kérdés is, vájjon a bankok 1918 okt. 3-ika körüli, a bolgár fegyverletételt közvetlenül követő időben milyen százalék erejéig adtak lombardkölcsönt, nem panaszolhat tehát sikeresen alperes amiatt sem, hogy ebben a most perdöntő jelen­tőség nélkül való kérdésben a fellebbezési bíróság jogszabálysér­téssel állapította meg tényállásként azt, hogy a bankok a jelzett időben 70—75% erejéig nyújtottak lombardkölcsönt. = V. ö. Hitelj. Dtár XVI. 11. sz. esettel. 68. Rendes piaci árral bíró árúnak minden kü­lönleges ok vagy célzat nélkül jelentékenyen alacso­nyabb áron eladásra kínálása esetében tévedés alap­ján megtámadható az ajánlat elfogadása révén léte­sült ügylet, ha bebizonyul, hogy az eladó tájékozat­lan volt s az ily árú vételével üzletszerűen foglalkozó vevőnek az eladó tévedését szükségkép fel kellett ismernie (Kúria 1923 jún. h P. IV. 4712/1921 sz.) A kir. Kdria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az irányadó, meg nem támadott tényállás szerint felperes makói nagykereskedő, .akinek a tőszomszédban levő kis­zombori — akkor szerb megszállás alatt állott — határban saját kezelésben levő tanyája van; felperes maga adja elő, hogy a kis­zombori vásáron megjelentékor a tanyásgazdája és az alperes is felvilágosították a korona és a dinár értékarányáról, ami nyilván azt jelenti, hogy a felvilágosítás arra vonatkozott, hogy a helyi piacon akkortájt mi volt a magyar korona és a dinár értékaránya, minthogy a jugoszláv koronának a dinárhoz való értékaránya akkor már meg volt szabva, sőt az a forgalomban levő «koronadinár» pénzjegyeken fel is volt tüntetve. Ily körülmények közt nyilván alaptalanul vitatja a felperes azt, hogy a korona és a dinár értékaránya íelül tájékozatlan volt az 1920 október 10-iki ügyletkötéskor. Ez tehát nem szolgálhatott alapul arra, hogy a felperes össze­tévessze a jugoszláv koronát a dinárral. Annál kevésbé, mert a felperes saját előadásából is kitűnően a heremagok árának 16, illetőleg 12 dinárban megszabása a piaci

Next

/
Oldalképek
Tartalom