Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

120 Hiteljogi Döntvénytár. kéért felelős, tekintet nélkül arra, vájjon az adós fedezeti vételt eszközölt-e vagy sem, mert a zálogtartó jogtalan ténye folytán tulajdonától megfosztott adós fedezeti vételt eszközölni nem volt köteles. (Kúria 4923 jún. 5. P. VII. 5452/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított irányadónak veendő tényállás szerint a felperes megbízottja B. J. 1948. évi október 3-án délután megjelent az alperesnél az ezáltal előzően, 4948 szeptember 30-án írt levélben kívánt 40,000 K pótfedezet rendezése végett, a pótfedezet szándékolt rendezését azonban az alperes visszautasította azzal a megokolással, hogy ő a felperes részvényeit már eladta. A 13) alatt csatolt levélben azonban, amely levél 4948 október 4-én kelt s mely levélben az 4948 október 3-iki árfolyamról szó sincsen, azt írja alperes a felperesnek, hogy cjelen sorainkkal értesítjük, hogy megbízása folytán veszünk öntől és egyúttal a letétből szállítunk stb.» Ennek a levélnek a tartalma alapján helyes értelmezéssel és helyes következtetéssel, tehát jogszabálysértés nélkül és így a Pp. 534. §-a értelmében itt is irányadóan van a fellebbezési bíróság részéről tényállásként az is megállapítva, hogy alperes a felperes papírjait 4948 október 3. napján nem adta el, hanem azokat a B) alatti levél kelte napján azaz 4948 október 4-én maga vette meg. Ezekből a tényekből nyilvánvalóan következik, hogy az alperes, aki a tényállás szerint még 4948 október 3-án azzal a valótlannak bizonyult megokolással utasította el felperes megbízottját, hogy felperes papírjait már eladta, maga tette lehetetlenné, hogy felperes további fedezetet nyújtson, nem védekezhetik tehát azzal, hogy ő a felperes papírjait a 2. és 3.'/. alatt csatolt megbízások értelmében a fedezet megfelelő kiegészítésének felperes részéről való elmulasztása miatt jogosan eladhatta, vagy megvehette. Ezekből folyóan az alperes a felperes által neki zálogba adott kereseti értékpapírokat jogtalanul értékesítette. Az a zálogtartó, aki a zálog tárgyát képező ingókat jogtalanul elidegeníti, ányagjog szerint teljes kártérítéssel tartozik. Ennél a jogszabálynál fogva az alperes az általa jogtalanul elidegenített felperesi értékpapírok teljes értékéért felelős, tekintet nélkül arra, vájjon a felperes fedezeti vételt eszközölt-e vagy sem, mert az alperes jogtalan ténye folytán tulajdonától megfosztott felperes fedezeti vételt eszközölni nem volt köteles. A fellebbezési