Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
100 Hiteljogi Döntvénytár. kező ügylet ezeknek az irányában gyámhatósági jóváhagyás nélkül eredetileg érvénytelen; alperesek úgy a szorosan vett üzlet, valamint annak berendezése és anyagkészlete értékének a kiskorúakat illető felerészét utóbiaknak megtéríteni tartoznak. A fellebbezési bíróság azonban sem ezeknek az értékét, sem pedig azt meg nem állapította, hogy a kereseti vétel folytán alperesekre mennyi berendezési és anyagkészlet háramull, és nem állapította meg, hogy az üzlet magában, arra való tekintettel, hogy az annak lényegét képező italmérés egyébként kormányhatósági külön engedély melleit volt csak gyakorolható, eme korlátozás melleit mily értéket képviselt. Minthogy pedig e nélkül az összes kereseti igényt érdemben eldönteni nem lehet; annak kimondása mellett, hogy alperesek a kiskorú felperesektől elvont fennebbi vagyon ériékét utóbbiaknak megtéríteni tartoznak, ezeknek az értékeknek a megállapítása végett a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítani, egyebekben pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. = A kereskedelmi üzletben szervezett vagyonösszességnek az üzleti közönség szintén egyik része, amely az üzlettel együtt, de esetleg attól elválasztva önmagában is átruházás tárgya lehet. Hitelj. Dtár IX. 176. 53. Az az alkalmazott, ki a szolgálatra nem jelentkezik és hivatalától hónapokig távol marad anélkül, hogy főnöke őt a megjelenésben megakadályozta volna, már ezzel a tényével önként és egyoldalúan megszakította a szolgálati viszonyt, és sem távollétének idejére, sem felmondási időre fizetést, valamint végkielégítést nem követelhet. Nem szerzi meg ehhez a jogot azzal, hogy a főnök utóbb fegyelmi eljárást indít ellene és ennek során mondja ki reá az elbocsátást. (Budapesti kir. ítélőtábla 1923 márc. 9., 6. P. 7070/1922. sz.) A kir. ítélőtábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az az alkalmazott, ki a szolgálatra nem jelentkezik és hivatalától hónapokig távol marad anélkül, hogy főnöke őt a megjelenésben megakadályozta volna, már ezzel a tényével önként és egyoldalúan megszakította a szolgálati viszonyt, és sem távollétének idejére, sem felmondási időre fizetést, valamint végkielégítést nem követelhet.