Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 101 Nem szerzi meg ehhez a jogot azzal, hogy a fŐDök utóbb fegyelmi eljárást indít ellene és ennek során mondja ki reá az elbocsátást, mert korábbi távozásával az alkalmazott már előbb, egyoldalulag megszakította és felbontotta a szolgálati viszonyt, és a főnök a fegyelmi eljárás megindításával és lefolytatásával csak módot kivánt nyújtani neki arra, hogy a terhére rótt cselekmények vádjával szemben védekezzék; de a főnöknek ezen ténye folytán a szolgálati viszony nem áll helyre akkor, ha az alkalmazott a fegyelmi eljárás megindításáig mit sem tett annak kimutatására, hogy a maga részéről a szolgálalhoz ragaszkodik ; és a fegyelmi eljárás során magát nem igazolja, sőt arra meg sem idézhető. A fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből elfogadott és e részben meg nem támadott ténymegállapítása szerint az alperes bank alkalmazottai a kommün bukása után az alperes jóváhagyásával igazoló bizottságot alakítottak, amely bizottság hirdetményben felhívta a kommunizmus alatt gyanús magatartást tanúsított tisztviselőket, — köztük felperest is, — hogy a bank épületét hagyják el, és magatartásukat nyolc nap alatt igazolják, hogy a bank kapusa utasítást kapott ugyancsak az igazoló-bizottságtól, hogy a hirdetményben megjelölt tisztviselőket a bank épületébe be nem bocsássa, de közölje velük, hogy kívánságaikat írásban közölhetik. Alperes banknak az az eljárása, hogy az igazoló-bizottságnak ezt az intézkedését jóváhagyta, jogos volt ;• mert alkalmazottjainak a kommün alatti magatartásáról meggyőződést szerezni jogos érdeke lévén, az a körülmény, hogy a nyolc nap alatti igazolás megtörténtéig felperes a bankba való bejöveteltől eltiltatott, nem adott jogos okot felperesnek a szolgálatnak felmondás nélküli elhagyására, hanem köteles lett volna a magatartását nyolc nap alatt igazolni és szolgálatra jelentkezni. E tényállás mellett tehát az a tény, hogy felperes a kommunizmus bukása után többé alperesnél szolgálatot nem teljesített, csupán akkor nem volna a szolgálati viszony egyoldalú felbontásának tekinthető, ha felperes igazolására vagy szolgálattételre jelentkezett és igazolásra nem bocsáttatott, vagy a szolgálatra való jelentkezésben erőszakkal akadályoztatott volna. A fellebbezési bíróság tényként megállapította, miként felperes azt, hogy igazolásra vagy szolgálattételre jelentkezésében erőszakkal megakadályoztatott volna, nem bizonyította. Abból a lényállásból pedig, hogy felperes a kommün bukása után sem igazolás, sem szolgálattétel végett nem jelentkezett, sőt a fegyelmi eljárásra megidézhető sem volt: jogszabálysértés nélkül és helyes ténybeli következtetéssel állapította meg a feliebbe-