Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 99 tett-e az, hogy a vétel tárgyára nézve kiskorúak is vannak érdekelve. Nem alapos pedig azért, mert alperesek kellő gondosság kifejtése mellett amúgy is tudhatták, hogy a kereseti üzletet haláláig G. A. örökhagyó folytatta és ez annak hagyatékához tartozott, továbbá, hogy a* nevezett örökhagyónak a kiskorú felperesek is örökösei voltak. Alperesek tehát azzal nem védekezhetnek, mintha a vételt abban a hiszemben kötötték volna meg, hogy a kereseti üzlet kizárólag az özvegy tulajdonát képezte. Ennélfogva közömbös annak a megállapítása, hogy a kihallgattatni kért tanuk alperesekkel mikor közölték a kiskorúaknak az ügyletben való érdekeltségét. Az italmérési jognak forgalom tárgyává tételére nézve fennálló tilalom és ebből következő jogi lehetőség körül kifejtett alperesi panaszbeli érvelés megfelel az 1921 : IV. tc. 3. §-ban és az előző vonatkozó törvényben való szabályoknak. Törvényes lilalom azonban azt nem zárja ki, hogy a kormányhatósági engedély mellett folytatható üzlet, mint a kereskedői tevékenység összessége, jelesül a telephez fűződő előnyök, az ottan való üzlet folytatásáról való lemondás, az üzleti berendezési tárgyak és az egyéni tevékenység állal elért üzleti jóhírnév, mint összességében gazdasági értékkel bíró egész, vagyis lényegileg maga az üzlet elidegenítés tárgyául szolgálhasson. Megfelelő ugyan az az alperesi panaszbeli érvelés is, hogy adott esetben az alperesi üzlet közös birtokba adása nem igényelhető, mert az előző üzlet folytatásának a felhagyásával az egyéni tevékenységgel alkotott új üzlet közös folytatására külön megállapodás hiányában alperesek nem is kényszeríthetők; ezért amennyiben alperesek közös birtokba adásra köteleztettek, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és a kiskorú felpereseket arra irányuló keresetükkel elutasítani kellett. Ámde az a körülmény, hogy a közös birtoklás jogosan nem igényelhető, nem szolgálhatott akadályul arra, hogy a kiskorú felperesek a velük szemben érvénytelen eladás következtében az üzlet felhagyásával az abban rejlő érték, továbbá az üzleti felszerelés és anyagkészletnek az új üzletbe való bevonásával vesztett értékeinek, vagyis a megtámadott kereseti ügylet következtében tőlük elvont összes vagyoni értékeik megtérítését ne követelhessék. Minthogy pedig az nem kétséges, hogy az örökhagyó hagyatékát fele részben a kiskorú felperesek, tehát az üzletet is az ahhoz tartozott anyagkészlettel együtt örökölték; minthogy a kereseti vétel, mint a kiskorú felperesek vagyona felett is rendel7*