Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

fíiteljogi Döntvénytár. mutatkozik a peres árúról felvett tényálladéki jegyzőkönyvnek, a felperes által. hivatkozott fegyelmi és büntető iratoknak beszerzése, a katonai és csendőri parancsnokságoknak a felperes által indítványozott megkeresése és az alperes állal kért további tanúkihallgatás foganatosítása; miért is a fellebbezési bíróság ítéletét fel kellelt oldani. = V. ö. Hitelj. Dtár XIV. 23., XV. 31., 32. sz. esetekkel. 52. Az italmérési jognak forgalom tárgyává tételére nézve fennálló tilalom nem zárja ki, hogy a kormány hatósági engedély mellett folytatható üzlet, mint a kereskedői tevékenység összessége, jelesül a telephez fűződő előnyök, az ottan való üzlet folytatásáról való lemondás, az üzleti berendezési tárgyak és az egyéni tevékenység által elért üzleti jóhirnév, mint összeségében gazdasági értékkel bíró egész, vagyis lényegileg maga az üzlet elidegenítés tárgyául szolgálhasson. „, . * (Kúria 1923 ápr. 26. P. VI. 5107/1922. sz.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét abban a részében, amely alpereseket arra kötelezi, hogy a kereseti üzlethelyiséget a kiskorú felpereseknek közös birtokába bocsássák, megváltoztatja, a kiskorú felpereseket a közös birtokba bocsátás iránti keresetükkel elutasítja és egyúttal kimondja, hogy a kiskorú felperesekre nézve érvénytelen jogügylettel átruházott vagyon értékét alperesek a felpereseknek megtéríteni lartoznak. Eme vagyon összegszerűségének a megállapítására és az e végett szükséges további eljárásra és újabb határozathozatalra a fellebbezési bíróságot utasítja. Egyebekben alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Az a bérlemény, amelyben másodrendű alperes üzleti telepe van, és az arra vonatkozó bérleti viszony, nem esik a vitás kereseti viszony elbírálási körébe. Miként tehát a fellebbezési bíróság megfelelően kifejtette; a bérleti viszonyból merített pergálló kifogás ebben a perben figyelembe nem vehető. Alaptalan tehát az ezt illető eljárási szabálysértés miatt emelt alperesi panasz. De nem alapos alpereseknek az a panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság eljárási szabálysértést követett el az által, hogy mellőzte a részükről arra nézve megajánlott bizonyíték kivételét, hogy az alperesekkel a kereseti ügylel megkötése'után közölte-