Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 95 tekinthető. A felperes által a fentebbiek szerinl felajánlott bizonyítás tehát oly körülményre irányul, amelynek tisztázása nélkül a láncolatos kereskedés fennforgására alapított kifogás érdemileg el nem bírálható. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának ellenére mellőzte az alperesi cég bécsi fióküzlete részéről a felpereshez intézett levélnek méltatását annak a ténykérdésnek elbírálásánál vájjon az alperes a lakatokat külföldre szállítás vagy belföldön forgalomba hozatal céljából vásárolta-e; továbbá sem a tárgyalási jegyzőkönyvben, sem az ítéletben nincs adat arra, hogy a fellebbezési bíróság a Pp. 266. §-a értelmében felhívta-e nyilatkozatra a felperest arra az alperesi állításra vonatkozóan, hogy az átveii 100 tucat lakatot belterületen adta tovább, avagy pedig csupán a felperes részéről való tagadása meg nem történtéből vont-e következtetést arra, hogy a felperes az említett tényállítást nem vonla kétségbe, amely következtetés viszont ellentétben áll a felhívott. 266. §. rendelkezésével. = V. ö. Hitelj. Dtár XII. 24., 37., 79., 123.; XIII. 59., 71., 72., 73.; XIV. 28., 44., 45., 53.; XV. 8., 9., 10., 11., 50., 78.; XVI. 35. sz. esetekkel. 50. A vételár egyidejű kifizetésével megvett készárúkra nézve létrejött ügyletekkel szemben a gazdasági lehetetlenülés kifogása jogosan fel nem hozható. (Kúria 1923 ápr. 10. P. IV. 3384 1922. sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint nem volt vitás a perben az, hogy a kérdéses ügyletet a felperessel az elsőrendű alperes kötötte s hogy az árú vételárát ennek az alperesnek a felperes egyidejűleg ki is fizette, ebből pedig következik az, hogy árú szállításáért ez az alperes jogszerűen felelős. Ezzel szemben az a körülmény, hogy ez az alperes a még le nem szállított vasalókat a felperes részére leendő kiszolgáltatás végett a másodrendű alperesnél elhelyezte, s hogy azokból időközben a felperes szállításokat is eszközölt, nem szolgálhat indokul annak a megállapítására, hogy eme ténye következtében a felperes az alperest az ezt terhelő teljesítési kötelezettségből kibocsátotta volna, amennyiben az ily joglemondásnak világos és határozottnak kell lenni, ily határozott kijelentésre azonban sem a P. J. tanúval bizonyítani kívánt körülmények, sem a per egyéb adatai támpontot nem nyújtanak, ezért a fellebbezési bíróság a nevezett tanú kihallgatását, mint szükségtelent jogszabály sértése nélkül mellőzte, így az e tekintetben felhozott panasz nem alapos. De nem helytálló az elsőrendű alperesnek az az érvelése sem, hogy mivel a felperes a commune alatt rendelkezésére állott