Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

78 Hiteljogi Döntvénytár. Az idevágó panasz tehát alaptalan ; ellenben az árdrágítás kifogásának figyelmen kívül hagyása mialt emelt panasz alapos. Ugyanis az egyébként hivatalból is tisztázandó idevágó tényállás megállapítása hiányzik a megtámadott ítéletből, sőt annak sincs nyoma az ítéletben, hogy a fellebbezési bíróság a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint ide vonatkozóan felhozott alperesi kifogás tárgyában állást foglalt volna. Már pedig az alma az élelmezés célját szolgáló közszükségleti cikk, melynek forgalmára vonatkozó ügyletekből származtatott igények tekintetében a fennálló korlátozó rendelkezések figyelembevétele jogszabálysértés nélkül nem mellőzhető és pedig az adott esetben annál kevésbé, mert a kereseti előadás szerint a felperes vevő debreczeni gyümölcsnagykereskedő, az alperes eladó pedig budapesti gyümölcskereskedő, és mert a felperesnek további, a foganatosított bizonyítás eredményével is egyező előadása szerint a felperes az alperesnek 10 hordóban a budapesti központi vásárcsarnok pincéjében volt, tehát az ehelyütt való fogyasztásra rendeltnek mutatkozó árúját vásárolta meg, még pedig viszonteladóknak leendő továbbeladás végett, ily körülmények között pedig feltétlenül tisztázandó, hogy a felperes jogosult gyümölcsnagykereskedő-e, és a fent jelzett bevásárlási forrásra tekintettel megállapítandó az is, vájjon a legális gyümölcskereskedelmi viszonyok figyelembevételével a felperes eljárása nem jelentkezik-e a közszükségleti cikknek a termelőtől a fogyasztóhoz juttatásához szükséges láncolatba való szükségtelen és a vétel tárgyának megdrágítására alkalmas közbeékelődésnek ? Amennyiben az ide\ágóan megállapítandó tényállásból folyóan a felperes eljárása a 3678 1917. M. E. számú rendelet 13. és 24. §-aiba, illetve az 1920: XV. le. 1. §. 4. pontjába ütközőnek minősül, abban az esetben a felperes a tilos ügyletből bíróilag érvényesíthető kárigényt nem származtathat ugyan, de ez esetben sincs elzárva attól, hogy annak az összegnek a megtérítését követelje az eladótól, melyet annak a tilos ügyletből folyóan adott, s amelyért árút egyáltalában nem kapott, amely összeg megtartása révén tehát az alperes a felperes kárával jogtalanul gazdagodnék. E keretbe tartozik a keresetben a fizetett vételár 40<>/o-ának megfelelő összegnek megfizetése iránt azon az alapon támasztott követelés, hogy az árúnak 40%-a már az ügyletkötéskor teljesen használhatatlan és megromlott volt s annak megromlott volta a helyi vételnél szokásos megvizsgálás rendjén az árúnak megtévesztő, a megromlott részt csalárdul elleplező csomagolásmódja (színelés) miatt felismerhető nem volt: e tényállás valósága esetén ugyanis a keresetben a KT. 348. §-ára történt hivatkozással