Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
Hiicljogi Döntvénytár. 77 déktalanul megtette. Nem alapos végül az a panasza sem, hogy a vegyelmezés végett beküldött minta vétele aggályos. Mert a m. kir. József műegyetem A) jelű értesítése szerint a beküldölt minta Bicske község sértetlen pecsétjével volt ellátva; a minta-vétel tehát hatósági közeg közbenjöltével történt. Ennélfogva a felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = A vevő azonban sokáig nem hagyhatja kétségben az eladót az árú elfogadása felől, hanem a tapasztalt hiányokról minden okadatolatlan késedelem nélkül árleszállítás követelése esetén is értesíteni tartozik. Kúria G. 284/1897., 377/1902. Magy. Dtár IX. 477., Grill Dtár IV. 786. — Árleszállítás igénylése esetén az árú meg nem felelő minőségét a vevő tartozik bizonyítani. Kúria 8084/1905. Keresk. Jog IV. 210. — V. ö. Hitelj. Dtár V. 175., VI. 83., 85., VII. 210., VIII. 22., 74., 72., IX. 1Q., 45., 119., X. 39., XI. 82., 142., XII. 97., 109., XIII. 78. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. * 39. /. A megbízásból való eljárás elhallgatása legfeljebb arra adhat jogot az alperesnek, hogy az ügyletből folyó igényeiért esetleg a megbízottat is feleletre vonhassa, de nem befolyásolhatja a felperesnek a megbízás utólagos igazolása révén való közvetetten kereshetőségi jogát. — //. Hasznavehetetlen, megromlott árúnak csalárd módon eladása és átadása nem tekinthető az ügylet teljesítésének. Ennélfogva ez okból a KT. 348. §-ára történt hivatkozással W°/o-os vételárleszállítás címén támasztott igény egyértelmű az ügylet W°/o-a nem teljesítése folytán tartozatlanul fizetett vételárrész visszakövetelésével. (Kúria 1923 febr. 8. P. IV. 2792/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelme folytán a megtámadott ítéletet feloldja. Indokok: A vételi ügyletet alperessel Budapesten megkötő H. J. és a felperes egyező nyilatkozatából megállapított lényállás szerint az ügyletet H. J. az atyja, a felperes részére kötötte, az alperes tehát nem emelhet sikerrel felperességi kifogást abban az esetben sem, ha az üzletkötéskor nem is közöltetelt vele, hogy H. J. nem a maga, hanem a felperes nevében köti az ügyletet, mert a megbízásból eljárás elhallgatása legfeljebb arra adhat jogot az alperesnek, hogy az ügyletből folyó igényeiért esetleg a megbízotiat is feleletre vonhassa, de nem befolyásolhatja a felperesnek a megbízás utólagos igazolása révén való közvetetlen kereshetőségi jogát.