Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

fíiteljogi Döntvénytár. nyesítése szempontjából a minőségi kifogás a KT. 34-9. §-a szerint hat hónapon belől későbben is megtehető és az árú azonnali kifogásolása csakis abban az esetben lényeges, ha a vevő a árút az eladó rendelkezésére kívánja bocsátani. (Kúria 4923 febr. 9. P. VII. 3645/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Nem alapos a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította meg, hogy az alperes az árú minősége elleni kifogásával el nem késett. Mert a KT. 346. §. második bekezdése értelmében, ha oly hiányok forognak fenn, amelyek az árú megérkezésekor, rendes üzleti kezelés mellett fel nem ismerhetők; akkor az árleszállítási igény érvényesítése szempontjából a minőségi kiíogás a KT. 349. §-a szerint hat hónapon belől későbben is megtehető és az árú azonnali kifogásolása csakis abban az esetben lényeges, ha a vevő az árút az eladó rendelkezésére kívánja bocsátani. Az alperes azonban az irányadó tényállás szerint az árút meg akarta tartani és csakis árleszállítási igényt kivánt érvényesíteni. A meg nem támadott tényállás szerint a felperes a szenet, a 2. fuvarlevél mellett 1919. évi ápr. 9-én szállította, az alperes azt az A) jelű vegyvizsgálati bizonyítvány szerint, 1919 máj. 12-én megvizsgáltatta, és ennek eredményéről, valamint árleszállítási igényéről a felperes 1919 máj. 17-én, tehát hat hónapon belől értesítette, azzal tehát el nem késett. Nem alapos az a panasz sem, hogy a szén nedves volta az átvételkor szabadszemmel is, vegyi vizsgálat nélkül, megállapítható lett volna. Mert, ha az alperes a szén nedves voltát a megérkezéskor észlelte is, a nedvesség fokát vegyi vizsgálat nélkül nem állapíthatta meg, már pedig az, hogy a szén nedvességének foka alapján az árú minősége ellen tehet-e kifogást ? Valamint, hogy a nedvesség miatt kevetelhet-e és milyen arányban árleszállítását? csakis a vegyi vizsgálat eredménye alapján állapítható meg. Eszerint az alperes vevő az árú minősége ellen tehető kifogásának alapos voltáról, csakis a vegyi vizsgálat eredménye alapján szerezhetett meggyőződést, és így kifogását, valamint árleszállítási igényének mértékét is csak annak az alapján közölhette a felperessel. Ezt pedig a vegyi vizsgálat eredményének vétele után hala-