Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

fíiícljogi Döntvénytár, 1427« hl-l leheteti volna számításba venni, azért, mert a fellebbezési bíróságnak a circa 150 hl kitétel magyarázatára a kereskedelmi gyakorlat elvei szerint kifejteit jogi álláspontja értelmében alperes mint szerződésszegő eladó nem állhatott elő azzal a kifogással, hogy ő a kikölöttnél többet vagy kevesebbet szállíthatott volna. Felperes kártérítési igénye a kereset beadásával válván esedékessé, amidőn alperes késedelembe esett alperesnek az a panasza tehát, hogy a kamatok a kereset beadásától lettek megítélve, az anyagjogi jogszabályok szerint alaptalan. = Ad I. V. ö. ffitélj. Dtár. XII. 24., 37., 79., 123., XIII. 59., 71., 72., 73., XIV. 28., 44., 45., 53., XV. 8., 9., 10., 11., 50., 78. sz. esetekkel. 36. A bank, melyet a fél a részvények szelvényeinek beváltásával különös utasítás nélkül bízott meg, lírában megállapított osztalékszelvények beváltásánál csak akkor felelt volna meg a megbízásnak, ha a szelvényeket a megállapított lírapénzben váltja be, vagy amenyiben a beváltó pénzintézet a Urában való folyósítást megtagadta volna, megbízójának további utasítását kéri ki. Megbízásellenes volt tehát a Ura helyett magyar korona elfogadása. (Kúria 1923 febr. 6. P. VII. 2229,1922. sz.) A kir. Kúria: Az alperest és az alperesi mellékbeavatkozót felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti tényállása szerint a felperes azzal bízta meg az alperest, hogy a nála letétben levő 25 db Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársasági részvények után az 1920. évre járó osztalékot felperes részére vegye fel. Az 1920. évi osztalékot a Fiúméban székelő Adria részvénytársaság közgyűlése részvényenként 30 lírában állapította meg. Az alperes a szelvényeket a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltotta be, azonban lirafizetés helyett a kifizetés napján jegyzett árfolyamon való átszámítással magyar koronában vette fel felperes részére az osztalékot és a magyar koronaösszeget írta ennek javára. Az alsóbíróságok a felperes kereseti kérelméhez képest arra kötelezték az alperest, hogy felperes javára 750 lirát írjon elő annak folyószámláján. Ezt az ítéleti döntést az alperes és perbebocsátkozott szavatosa alaki és anyagi jogszabály sértését panaszolva felülvizsgálati kérelemmel támadták meg; a m. kir. Kúria azonban ezt a felülvizsgálati kérelmet elutasította a következő okokból: •