Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. A jelen perben nem az az eldöntendő jogkérdés, vájjon az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság helyett az osztalé­kot Budapesten kiűzető Pesli Magyar Kereskedelmi Bank való­ságos lírában, avagy átszámítással magyar koronában tarlozott-e az osztalékot a jelentkező részvényeseknek kifizetni, hanem, hogy az alperes a nyert megbízásnak megfelelően járt-e el és meg­bízása körében nem sértette-e megbízójának érdekeit azzal, hogy a lírában megállapított osztalékot magyar koronában vette fel és írta a felperes javára. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a felperes min­den különösebb utasítás nélkül azzal bízta meg az alperest, hogy az utóbbi a nála letétben levő 25 db Adria részvény 1920. évi osztalékra jogosító szelvényeit váltsa be. Mivel pedig az is ítéleti tényállás, hogy az 1920. évi osztalékszelvényenként (részvényen­ként) 30 lira volt, az alperes a felperestől nyert megbízásnak csak úgy feleli volna meg, ha a szelvényeket a megállapított líra­pénznemben váltja be, vagy, amennyiben a beváltó pénzintézet a lírában való folyósítást megtagadta volna, megbízójának további utasítását kéri ki. Alperes azonban a fellebbezési bíróság ítélete szerint nem is vitatta, hogy a kérdéses szelvényeknek lírában való beváltása módjában nem állott s így nyilván a nyert megbízás ellenére járt el, amikor lira helyett magyar koronát fogadolt el a felperes részére. Az elsőbíróságok tehát az alperes megbízáselle­nes és a felperes érdekeit sértő eljárásának jogkövetkezményét az anyagi jognak megfelelően állapították meg az alperesnek arra való kötelezésével, hogy a megbízásellenesen beváltott szelvények liraértékét lírában írja jóvá a felperesnek nála vezetett folyó­számláján. 37.1. Az a körülmény, hogy a közvetítéssel meg­bízott egyén a feleket tényleg összehozza, még ma­gában véve nem szolgálhat alapul a közvetítési díj követelésére akkor, midőn a felek a szerződést az összehozás alkalmával meg nem kötötték, hanem a szerződés csak később és pedig a közvetítő tevékeny­ségétől függetlenül a vevő félnek önként történt je­lentkezése folytán létesült. — //. A záros határidő­höz kötött közvetítési szerződésnek magának is csak az lehet a helyes értelmezése, hogy a záros határ­időhöz kötött közvetítői tevékenység maga ez alatt a záros határidő alatt sikerre is vezessen s a szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom