Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 19 11. A 3678/1917. M. E. sz. rendelet a belföldi fogyasztó-közönség érdekeit lévén hivatva védeni, nem alkalmazható arra az esetre, midőn az árú nem belföldi fogyasztásra, hanem külföldről (Németországból) külföldre (Bulgáriába) Magyarországon át való átvitel mellett leendő kivitel és külföldön való értékesítés céljából vétetik. (Kúriád 1921 dec 6. P. IV. 2709 1921, sz.) * ¥ — A maximális árat meghaladó vételár kikötése a külföldre szállítás céljából vásárolt közszükségleti cikkekre nézve tilos. Hitelj. Dtár XII. 124. — \. ö. a 8., 9., 10. sz. esetekkel1 és jegyzeteikkel. 12. Oly esetben, amikor a valóságos kínálatnak és keresletnek megfelelően kialakult piaci ár megállapítható; a szerződéshez hü vevő a szerződés teljesítését mégtagadó eladótól a KT. 356. §. 2. pontja alapján a szerződési és a teljesítés helyén és idején levő piaci ár közti különbözetet követelheti; miért is a követelés összegszerűsége ellen abból az okból tett panasz sem alapos, hogy a megítélt árkülönbözet a a tisztességes kereskedői hasznot meghaladja. (Kúria 1921 dec. 21. P.IV. 2654 1921. sz.) Avkir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az elsőbíróságnak az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító közbenszóló ítélete jogerőre emelkedett; miért is a kir. Kúria az alperesnek azt a felülvizsgálati panaszát, hogy a kártérítési kötelezettség jogszabály sértésével állapíttatott meg, minthogy a jogalap az összegszerűség vizsgálatánál újból vita tárgyává nem tehető, figyelmen kívül hagyta. A felperes vevő a szerződés teljesítését megtagadó alperestől a KT. 456.' §-a 2. pontja értelmében teljesítés helyett azt az árkülön2*