Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

18 ffileljogi Döntvénytár. telt hatósági engedélye, vagy esetleg iparigazolványa egyáltalában nincs, a felülvizsgálati tárgyaláson felmutatott iparigazolvány csak borügynökségre szól, tehát felperes borral való kereskedésre nem jogosult. Ebben a tényállásban helyesen ismerte fel a fellebbezési bíróság azt, hogy peres feleknek a i b. a. szerzó'dése felperes részéről a 3678/1917. M. E. sz. 24. $-a, valamint az 1916: IX. tcikk í. §-ban írt, törvény által tiltott árdrágító visszaélés jelenségeit mutatja ; valamint helyesen vonta meg azt a jogi következtetést, hogy abban a tényben, amely szerint az alperes által a termelőktől megszerzett bort felperes egy nagykereskedő cégnek, tehát nem a közvetlen fogyasztás céljára adta tovább, egyúttal a 3678 1917. M. E. sz. rendelet 27. $-ba ütköző láncolatos kereskedelem is fennforog. Tekintettel pedig arra, hogy alperes cég székhelye ugyanazon községben van, mint a felperesé, a kir. Kúria azt a következtetést vonja meg, hogy az alperesnek is tudomása volt arról, hogy a felperes borkereskedéssel foglalkozott és a tőle megvett bort más kereskedőnek, tehát nem a közvetlen fogyasztónak adta tovább. Peres feleknek ügylete ezek szerint tiltó jogszabályokba ütköző lévén, ennek az ügyletnek részesei bírói oltalomra igényt nem tarthatnak abban az értelemben, hogy peres felek egymással szemben sem teljesítési, sem kártérítési igényeket az ilyen ügyletből folyólag nem érvényesíthetnek. Mindkét oldalon fennforogván a közerkölcsökkel is ellenkező ténykedés, a bírói joggyakorlat a bírói belátásra bízza annak a megállapítását, hogy a felek azt, amit ilyen ügyletre vonatkozólag egymástól kaptak, megtarthatják-e, vagy visszatéríteni kötelesek. A kir. Kúria ebben az esetben szemben a fellebbezési bíróságnak az anyagjogi szabályokkal ellenkező jogi álláspontjával úgy találta, hogy a méltányossággal ellenkeznék az, hogy az alperes azt a 30,000 K-t, amit az ügylet megkötésekor felperestől kapott, megtarthassa, mert ennek megtartására alperesnek semmiféle jogcíme nincs, ezzel jogtalanul gazdagodnék. Következéskép a kir. Kúria ebben az esetben az ügylelnek a kifejtettek értelmében hatálytalan voltánál fogva a korábbi állapot visszaállításaként, a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott és az alperest a fentemlített 30,000 K összeg, valamint a rendelkező részbén jelzeit időponttól számított kamatának megfizetésére, a bíróság ítéletének megváltoztatása mellett marasztalta. = V. ö. a 8. és 9. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. — A most közölt esetben a Kúria tovább ment, mint a P. II. 1752/1921. sz. ítéletében (Hitelj. Dtár XIV. 14.), hol a bornak nagykereskedő részéről nagykereskedő részére való eladásában csak akkor látott lánckereskedést, ha ezzel az ügylettel az árú a forgalomnak a termelőtől a fogyasztóhoz haladó céljához közelebb nem jutott.