Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

<s Hiteljogi Döntvénytáp. 4. .A proletárdiktatúra alatt a biztosított nyári Inkásába az állami hatalom akkori tényleges birtoklóitól nyert megbízás alapján hivatalos eljárás színezetével és a nyaraló ajtajának erőszakos felnyitásával behatolt egyének állal elkövetett lopás nem esik a biztosítéisi feltételek 1. §~qban tüzetesen körülirt betöréses lopás fogalma alá, tehát arra a biztosítási kockázat ki nem terjed. (Kúria (192Í1 okt. 5. P. ÍV. 1684/1921. sz.) A kir. Kúria: Kelperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A nem vitás perbeli tényállás szerint a felperes által vitatott lopást az ú. n. tanácsköztársaság népbiztossága által a nyaralókban elhelyezett ingóságok leltározása végett kiküldöli közeg a községi munkástanács egy tagjának közreműködésével követte el oly módon, hogy a felperes nyaralójának az ajtaját a község által kirendelt lakatosokkal kinyittatta. Erre a tényállásra tekintettel vonatkozó pkfejtése szerint helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperest a felperessel szemben a keresetben előadott káresetből kifolyólag kártérítési felelősség nem terheli, mert a felperes nyári lakásába az állami hatalom akkori tényleges birtoklóitól nyert megbízás alapján hivatalos eljárás színezetével és a nyaraló ajtajának erőszakos felnyitásával behatolt egyének által elkövetett lopás nem esik a biztosítási feltételek 1. i^-ában tüzetesen körülírt betöréses lopás fogalma alá, tehát arra a biztosítási kockázat ki nem terjed, és mert ebben az esetben a bekövetkezett károsodás és a lázadó csoport által előidézett törvénytelen állapot között az összefüggés kétségtelenül fennforogván, az alperes felelőssége a biztosítási feltételek 4. £-ának 1. pontja alapján is ki van zárva. Ezen jogi álláspont mellett az a kérdés, hogy felperes és az alperesnek a kár felvételére kiküldött megbízottja között a kár kifizetésére nézve milyen megállapodás létesült, közömbös, minélfogva a fellebbezési bíróság az erre nézve javaslatba hozott bizonyítás felvételét jogszabálysértés nélkül mellőzhette. A kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság ítélete sem alaki, sem anyagi jogszabályba nem ütközik, ugyanazért felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett.