Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytárlétben tartott 30,496 K 82 í teljes összegében az n. n. tanácskormány által kibocsátott hamis 200 K-ás és 25 K-ás pénzjegyekből állott — annyiban alapos, hogy — amint azt az A/F) alatti levelében maga az alperes is beismerte és amint az különben a kérdéses 30,496 K 82 f összegnek a 200 K-ás és 25 K-ás pénzjegyek névértéki összegével való szembeállításából is szükségszerűen folyik, a 30,496 K 82 í összegből csakis 30,475 K részösszegre nézve állapítható meg, hogy az értékcsökkenés alá esett 200 K-ás és 25 K-ás pénzjegyekből állott, míg a többi 21 K 82 f nyilvánvalóan csak oly pénzjegyekből állhatott és állott, amelyek az alperesnek felhívott levele szerint is a 3954/1949. M. E. sz. rendelet értelmében értékcsökkenés alá nem estek. A Pp. 534. §-a alapján ehelyütt ekként helyesbített tényállásból pedig az következik, hogy az alperes a 30,475 K-nak egyötödét, vagyis 6095 K-t és azonkívül a 21 K 82 f-t teljes összegében, összesen tehát 6146 K 82 f-t tartozott volna a felperes folyószámlája javára írni. S minthogy az irányadó tényállás szerint az alperes tényleg csak 0099 K 30 f-t írt a felperes javára, ennélfogva az ezen összeg és a 0110 K 82 f közötti különbözetet, azaz J7 K 46 fillér tőkét és ennek 1919 nov. 12-től. mint az őrzési letétben tartás megszűntének napjától járó 5 % kamatát a felperesnek annál is inkább megfizetni köteles, mert az említett 24 K 82 f is. a felperes által a 3' . alatti jegyzék szerint átszolgáltatott 25 K-ás pénzjegyek egyikéből az alperes által felszámított 3 K 18 f költség levonása után fennmaradt összegnek tekintendő ugyan, mindazonáltal az alperes nem az általa a 3 K 18 f költség levonásakor nyilván felválton egyik 25 K-ást. hanem az abból fennmaradt 21 K 82 f-t tartván őrzési letétben, a felperestől átvett fehérpénzből az 1919 augusztus 15-én csak 30.475 K maradt az alperes kezén, köveikezésképen csak ez az összeg olyan, amelyre vonatkozó teljesítési kötelezettségét az alperes az 2151/1919. M, E. sz. rendelet •1. §-a értelmében a névérték egyötöd részével teljesítheti. Ehhez képest a felperes felülvizsgálati kérelmének a fentebb jelzett Í7 K 46 f tőkére és annak a fentebb kitelt naptól járó kamatára nézve a rendelkező rész szerint helyet kellett adni. egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. *' * V. <i. Hitelj. Dtár. XIV. 17. sz. esettel.