Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

426 Hileljogi Döntvénytár. vonhatja maga után, a szerződésszegés tekintete alá esik s jogszerű alapot nyújt az ügglettől való elállásra. Amennyiben tehát az eladó a vételi ügyletnek részéről való teljesítését a joghatályosan létrejött szerződésben meg nem állapított, oly újabb feltételekhez köti, amelyek a vevő részéről vállalt ellenszolgáltatás terheit lényegesen súlyosbítanák, a vevő ebből az ókból az ügylettől elállhat. (Kúria 1922 ápr. 4. P. IV. 4638/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával arra kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 8300 K tőkét megfizessen. Indokok: Az anyagi jog szabályai értelmében a szerződő félnek az a magatartása, amely a vele szerződő fél ügyleti helyzetének súlyosbítását s ekként az ő ügyleti érdekeinek sérelmét vonhatja maga után, a szerződésszegés tekintete alá esik jogszerű alapot nyújt az ügylettől való dállásra, ebből önként folyik az, hogy amennyiben az eladó a vételi ügyletnek részéről való teljesítését a joghatályosan létrejött szerződésben meg nem állapított, oly újabb feltételekhez köti, amelyek a vevő részéről vállalt ellenszolgáltatás terheit lényegesen súlyosbítanák, a vevő ebből az okból az ügylettől elállhat. Alperes mint eladó a közte s a felperes között 1919. évi nov. hó 19-én létrejött vételi ügylet megkötését követő napon, 1919 november 20-án kelt G) aialli levelében azt közölte felperessel, hogy a szállítást csak akkor fogja megkezdeni, ha felperes a 24,500 K hátralékos vételári a T. Gy. pécsi bankházánál akkreditálja s ha a szállítmányok bérmentesítésére neki további 4000 K-t ugyanoda átutal. A nem vitás tényállás szerint felperes a kötlevélben arra kötelezte magát, hogy a hátralékos vételárösszeget a Horvát országos bank eszéki fiókjánál fizeti be, a bérmentesítési költségeknek felperes állal leendő előlegezése pedig a kötlevélben kikötve nem volt s így alperes a részéről való teljesítést az ügylet megkötése után egyoldalúan olyan feltételekhez kötötte, amelyek részben eltérők a szerződésbeli feltételektől, részben pedig a szerződésben egyáltalán nem voltak -felperessel szemben kikötve. A befizetési (akkreditálási) hely utólagos megváltoztatását célzó fennebbi kikötésnek a peres felek közti jogviszony szempontjából jelentősége nincs, mert ez a felperesnek mint vevőnek jogi helyzetére'befolyást nem gyakorolhatott s a felperes a tár-