Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. csak az 534. §. harmadik bekezdésében felsorolt okok alapján lehet megtámadni. Amikor tehát a felperesek felülvizsgálati kérelmükben, a tényállásnak a törvény által megengedett módon való megtámadása helyett, a megállapítottakkal ellentétes tényeket állítanak, ez az eljárás a megállapított tényállás megdöntésére nem vezethet. Van ugyan a felülvizsgálati kárelemben kifejezett panasz is a tényállással szemben, t. i. az, hogy a fellebbezési bíróság a meghívóban jelzett közgyűlési határnap utólagos kiigazítását helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg. Ez a panasz azonban alaptalan. Ugyancsak alaptalanul hivatkoznak a felperesek arra, hogy a közgyűlési meghívó kézbesítésének időpontjára nézve csak Írásbeli bizonyíték fogadható el. Ezt sem a törvény, sem az alapszabály nem írja elő; a fellebbezési bíróság tehát B. M. tanúnak a fellebbezési bíróság előtt tett vallomása alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a meghívó körözésének időpontját, a tanúnak az elsőbírósági eljárásban tett és a felülvizsgálati kérelemben idézett vallomását pedig, amelyet a tanú utóbb módosított, a fellebbezési bíróság külön méltatni nem tartozott. Az ezek szerint itt is irányadó tényállás mellett, a kereset elutasítása anyagi jogszabályt nem sért: mert az a körülmény, hogy a közgyűlés helye csak a meghívó német szövegében volt felemlítve, a 18 év óta fennállott szövetkezet ugyanazon községbeli és nem magyar ajkú tagjai előtt kétséget nem támaszthatott; és mert a kir. Kúria is elfogadja a fellebbezési bíróság ítéletében felhívott azokat az indokokat, melyeknél fogva a tagoknak a közgyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról, nem a meghívónak alapszabályszerű kézbesítése, hanem puszta körözése útján való értesítése tekintetében 18 éven át követett gyakorlat sikeresen meglámadhatónak nem mutatkozik. * * - A hirdetményről külön irásbelileg értesített részvényes a hírlapi úton való értesíttetésének elmulasztását nem érvényesítheti. Kúria 1125/1884. Dárday—Túry IV/B. 122. lap. 72. A KT. b9. §. 2. pontja csak akkor alkalmazható, ha az ügylet a főnök nevében köttetik, és pedig akár kifejezetten, akár a feleknek a körülményekből következtethető akarata szerint. De nem