Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 123 vényes pénznemben való ennek a fizetésnek kizárása jogosan nem követelhető. Ami a pénz elértéktelenedése és ebből folyólag a szerződés teljesítésének lehetetlenülésére nézve előadott panaszt illeti, ennek sincsen megállhaló alapja. Mert az ingatlan birtokba adásával, a vételár részben való fizetésének és elfogadásával, tehát az ügyletnek az eladók részé­ről való majdnem egészbeni teljesítésével, még pedig a szerző­déskötés idején való nagyon nagymérvű gazdasági bizonytalan­ságra való tekintettel alperesek ezt a kifogást adott esetben jogo­san e kereset ellenében lel nem hozhatják; annál kevésbé, mert a hátralékos vételár után való kamatkikötéssel az eladók erre az összegre, amely egyszerű kölcsönnek tekintendő, hitelezőkké vál­tak. A kölcsönösszeget illetőleg pedig a hitelező a visszafizetés idejében beállott értékcsökkenés kifogásával már rendszerint nem élhet. * * = V. ö. Hitelj. Dlár XV. 40. sz. esettel. 71. /. A KT. nem állapítja meg, hogy a közgyűlési meghívó kézbesítésének időpontjára nézve csak írás­beli bizonyíték fogadható el. — //. Az a körülmény, hogy a közgyűlés helye csak a meghívó német szö­vegében volt felemlítve, a 18 év óta fennállott szö­vetkezet ugyanazon községbeli és nem magyarajka tagjai előtt kétséget nem támaszthatott. — A ta­goknak a közgyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról, a meghívónak nem alapszabály szerű kézbesítése, ha­nem paszta körözése útján való értesítése tekinteté­ben 18 éven át követett gyakorlat sikeresen meg­támadhatónak nem mutatkozik. (Kúria 1922 ápr. 4. P. IV. 4662/1921. sz.) A kir. Kúria: Felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el­utasítja. Indokok: A felülvizsgálat alapjául a Pp. 534. §-a értelmé­ben neqí a felülvizsgálati kérelemben előadott, hanem a felleb­bezési níróság ítéletében foglalt tényállás szolgál, az utóbbit pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom