Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

122 Hiteljogi Döntvénytár nyeges feltételéi képezte, amely nélkül az alperes felperessel a vételi ügyletet meg nem kötötte volna, amely átvételi határidőnek az elmulasztása az alperesre nézve, akinek a vétel tárgyát képező bort tartalmazó hordókra a saját termésének szüreteléséhez szükséges volt, az ügylelet céltalanná telte. Ebből folyólag helyesen minősítene a fellebbezési bíróság a felek között létesült ügyletet záros határidőre kötött, ú. n. fix vételnek, s jogilag helyesen állapította meg azt is, hogy az alperes az ügylettől a felperes átvételi késedelme miatt eláílani jogosítva volt, s hogy felperes az alperes jogos elállása folytán megszűnt ügyletből kifolyólag kártérítést nem igényelhet. Ugyanazért felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellelt. * * = V. ö. Hiteljogi Dtúr X. 113., 140., XI. 12., 59., 80., XII. 10., 22., 106., 107. sz. esetekkel. 70. /. Adásvevési ügyletnél a fizetés módjának és idejének szerződésszerű, időbeli események bekövetkeztétől függő elhalasztásából a szerződés ideiglenes és nem végleges voltát megállapítani nem lehet. — //. A kölcsönösszeget illetőleg a hitelező a visszafizetés idejében beállott értékcsökkenés kifogásával rendszerint nem élhet. (Kúria 1922 május 10. P. VI. 6162 1921. sz.) A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Adásvevési ügyletnél a fizetés módjának és idejének meghatározása az ügyletben vállalt kötelezettség teljesítésének mikéntjét szabályozza. Ennek tehát szerződésszerű időbeli események bekövetkeztétől függő elhalasztásából a szerződés ideiglenes és nem végleges voltát megállapítani nem lehet. A fellebbezési bíróságnak e részben elfoglalt jogi álláspontját kifejtő okai az anyagi jogszabályoknak megfelelnek és így az alperes erre vonatkozóan emelt panaszának alapja nincs. De ugyancsak helyes a szerződés értelmezésének jogi indoka is. Mert ama megállapítás mellett, hogy az eladók a fizetés idejének eltolásával a fizetésnek az úgynevezett szovjetpénzben való teljesítését kívánták kizárni, az akkor még fennálló tör-